Épületek/Középület

Kocsmából közösségi hely: a tárnoki Heinrich Antal Ház

1/23

Násznép a tárnoki kocsma előtt archív fényképen. Forrás: Paládi-Kovács Ádám

?>
Násznép a tárnoki kocsma előtt archív fényképen. Forrás: Paládi-Kovács Ádám
?>
Eredeti állapot. Kép forrása: Paládi-Kovács Ádám
?>
Eredeti állapot. Kép forrása: Paládi-Kovács Ádám
?>
A 2009-ben készült modernebb alternatív terv
?>
A 2009-ben készült modernebb alternatív terv
?>
A 2009-ben készült modernebb alternatív terv
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
?>
Földszinti alaprajz
?>
Tetőszinti alaprajz
?>
Metszet
?>
Metszet
1/23

Násznép a tárnoki kocsma előtt archív fényképen. Forrás: Paládi-Kovács Ádám

Kocsmából közösségi hely: a tárnoki Heinrich Antal Ház
Épületek/Középület

Kocsmából közösségi hely: a tárnoki Heinrich Antal Ház

2020.07.07. 17:17

Projektinfó

Szerzők:
Paládi-Kovács Ádám

Földrajzi hely:
Tárnok, Magyarország

Építészek, alkotók:
Paládi-Kovács Ádám

Tárnoki művelődési ház és könyvtár — Heinrich Antal Ház

Tervezés éve:
2009, 2017

Építés éve:
2010-2011, 2018-2019

Bruttó szintterület:
780 m2

Szakemberek/kivitelezők

diqpib kft.
Magasépítészeti kivitelezés, belsőépítészeti kivitelezés, generálkivitelezés
Adatlap →

Stáblista

Építésziroda: Paládi Építész és Mérnök Kft.

Generáltervező/Építészet: Hőnich Henrik †, Paládi-Kovács Ádám építész vezető tervezők

Építész munkatárs: Erdélyi Anett, Lami Anna, Báthori Róbert

Homlokzati festmény: Mihálka György festőművész

Akadálymentesítés: Szabó Henrietta

Statikus tervező: Mantuano Tamás, Pond Mérnöki Iroda Kft.

Gépész tervező: Szalóky László, Benkő Zoltán, Németh Tamás, Marosi Gergely, Benes László; Kristály Klíma Plusz Kft.

Konyhatechnológia: Gauland András

Elektromos tervező: Gali Csaba

Tűzvédelmi tervező: Szaladják László

Műszaki ellenőr: Bartók Péter

Beruházó: Tárnok Község Önkormányzata

Kivitelező: DIQPIB Szolgáltató Kft.

Fotók: Zsitva Tibor

Évszázados történetet írt tovább Paládi-Kovács Ádám az új tárnoki művelődési házzal, amely az önkormányzat elvárásainak megfelelően a szűkebb helyszín építéstörténetére és a település építészeti hagyományaira is reflektál. A nemrég elkészült épületet a tervező leírásával ismertetjük.

A meglévő művelődési ház felújítása kiírt tervpályázaton az önkormányzat szerette volna bővíteni a meglévő épületet. Az épület telkét három oldalról a tárnoki Fő utca határolja, míg délkeletről a szolgáltatóház zárja le, így az alaprajzi kontúr adott, mely nem engedte a kilépést; a bővítés a hátsó szárny meghosszabbítása és az épületre való ráépítés lehetett. Ugyanakkor az elkészült statikai jelentés szerint az épület állékonysága számítással nem volt igazolható, így a meglévő szerkezetek felhasználását a statikai vélemény megerősítés mellett sem javasolta. Az önkormányzat a bontás mellett is a meglévő épület formavilágát kívánta viszontlátni, és ezt mint elsődleges feltételt fogalmazta meg megrendelői programjában.

A ház története egészen az 1800-as évekig nyúlik vissza, amikor is kocsma épült a falu fő utcáján. 1916-ban Heinrich Antal és felesége megvásárolta a Fő utcai kocsmát, míg az épület másik felét lakásként használták. Heinrich Antalnak nagy álma volt, hogy a tárnoki ifjúság számára tánctermet építsen. Az udvarban már állt egy szaletli, az igények azonban azt mutatták, hogy szükség lenne egy olyan fedett helyre, ahol a nagyobb bálokat, mulatságokat meg lehet rendezni.

Eredeti állapot. Kép forrása: Paládi-Kovács Ádám
2/23
Eredeti állapot. Kép forrása: Paládi-Kovács Ádám

 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
7/23
Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor

Az épületről szőtt álom végül 1927-re válhatott valóvá, mikor a Dreher sörgyártól kölcsönt kapva elkezdődhetett az építkezés. A sóskúti kőből épült termet közvetlenül a kocsma mellé, az utcára építették. Az udvarra nyíló ablakokat a bálok alkalmával kitárták, hogy a szobában tartózkodók is hallják a muzsikát. A táncterem gyorsan a település társadalmi életének központi színterévé vált. Itt tartották a nagy bálokat, például farsangkor, húsvétkor, szüretkor vagy búcsúkor, de emellett teadélutánoknak is helyt adott, valamint az iskolások színdarabjainak és minden nagyobb települési rendezvénynek. Érdekes szokás volt, hogy a lakodalmak után, reggel, a megmaradt násznép ide, a Heinrich-kocsmába tért be egy italra, a menet táncolva, zenekarral vonult a kocsmába.

A kocsma és a táncterem életében jelentős törést okozott a második világháború, ekkor a bálok abbamaradtak, a kocsma forgalma visszaesett. Az 1940-es évek második felében a család tovább üzemeltette, mind a kocsmát, mind a tánctermet, de az 1950-es években a kocsma és a táncterem sem úszhatta meg az államosítást, ugyanakkor ezt követően is központi szerepet töltött be Tárnok kulturális életében.

A kocsma folyamatosan működött, majd 1968. március 11-én itt nyitott meg a művelődési ház. A huszadik század második felében valamennyi nagyobb községi rendezvénynek a táncterem adott helyet, amit egyre többen már mint a művelődési ház nagytermét ismerték. Az épület életében a következő jelentős fordulópont volt, amikor az 1980-as évek közepén a kocsmát megszüntették. Ekkortól az egész épületegyüttes művelődési házként működött, melybe a könyvtárt is beköltöztették. A helytörténeti kutatásban Dr. Muskovics Andrea Anna, néprajzkutató segített, összeállítva az épület előtörténetét.

A megnövekedett igényeknek megfelelően az épületet a 2000-es évek közepén szerették volna bővíteni, ezért az önkormányzat 2008-ban az épület bővítésére, illetve átépítésére meghívásos tervpályázatot írt ki, melyben a hagyományos magastetős épület tervezését irányozták elő. 

A pályázati nyertességet követően az elkészült statikai szakvélemény alapján viszont az épület nem volt megtartható, így egy alternatív tervet készítettünk. Ezt a modernebb megfogalmazású épületet, mely szintén lekövette a meglévő épület tömegét, elvetették, mondván: nem elég autentikus a településhez. 

A 2009-ben készült modernebb alternatív terv
4/23
A 2009-ben készült modernebb alternatív terv

A házat végül a pályázathoz képest is némiképp áttervezve, a meglévő épület és a település régebbi házainak építészeti formajegyeit felhasználva készítettük el, megőrizve az elbontandó épület arányait és tagolását. A 2010-ben kezdődő építkezés pénzügyi okok miatt 2012-2018 között leállt, csak az egykori uradalmi épületrészt építve újjá, változatlanul hagyva a tánctermet, ez utóbbit 2018-ban bontották le, amikor végleg veszélyessé vált, majd az újraindult építkezéssel 2019 végére készülhetett el teljesen az új ház.

 

Az épület olvasata – külső és belső, forma és funkció egymásra hatása

 

Az épület főbejárata előtti gádor, a település egyik legöregebb házának tornácoszlopait mintázza hangsúlyt és védelmet biztosítva a főbejáratnak. Az épület sarokmegoldása és csatlakozása a nagyteremhez visszautal a régi épület megjelenésére, míg a magastetős cserépfedéses kialakítás a hagyományos tetőformákat képezi le, ahol a nagyterem meredek, magasabb teteje megemeli, mintegy rangosságot ad az épület színháztermének. A kéthéjú tető pufferzónaként működik, nyáron nem engedi felmelegedni, illetve télen gyorsan lehűlni az alatta lévő tereket.

 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
12/23
Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor

A régi ház táncterme az épület központja volt ugyanúgy, mint a helyére kerülő nagyterem és színházterem a Heinrich Antal háznak. Az épület közepén lévő átrium, összenyitja a nagyteremet a fogadótérrel, kiegészítve ezen terek funkcióit, segítve működésüket. Az átrium legmagasabb pontján lévő nyitható üvegfelületek nyáron szellőztetik, áthűtik a belső tereket. Az épület nyugodtabb, elszeparált tetőterébe került az új könyvtár és olvasó helyiség, mely egyben multifunkciós térként működik, kisebb programoknak is helyet adva.

A ház egyik legérdekesebb eleme a nagyterem színpad részén a homlokzaton megjelenő hatalmas 2x6m-es festmény, mely a ház eszmeiségét, gondolatiságát hivatott illusztrálni. A kép Mihálka György festőművész alkotása, ki nemrég Bán Ferenccel közösen az építész tervezte nyíregyházi Szent László templom felújításánál az épület belső freskóit készítette. A festmény címe: „A szabaddá tévő tudás", a kép eredetijét a fogadótérben helyeztük el.

 Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor
18/23
Heinrich Antal Ház, Tárnok. Fotó: Zsitva Tibor

Összeségében elmondható, hogy elődjéhez hasonlóan a Heinrich Antal Ház is jelentős hatást gyakorol környezetére, kibővült funkcióival a település életének majd minden kulturális programját fogadni tudja. Az épület külső megjelenésén jól lekövethető a belső funkciók elhelyezkedése, a főbejárat hangsúlyos tornácos kialakítása, a nagyterem felugró tömbje a hátul lévő kisebb klubszobák és kiszolgáló helyiségek visszafogott homlokzati struktúrái, mind reflexiók az épület belső tartalmára.

 

Paládi-Kovács Ádám

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk