Technológia

Előregyártott elemekkel épült az ipari csarnok

1/4

fotó a Leier hozzájárulásával

?>
fotó a Leier hozzájárulásával
?>
fotó a Leier hozzájárulásával
?>
fotó a Leier hozzájárulásával
?>
fotó a Leier hozzájárulásával
1/4

fotó a Leier hozzájárulásával

Előregyártott elemekkel épült az ipari csarnok
Technológia

Előregyártott elemekkel épült az ipari csarnok

2020.05.12. 14:03

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Tatabánya

Építészek, alkotók:
Stein László, Parádi Zsuzsanna, Princzinger László

Cég, szervezet:
Leier

Címkék:
ipari csarnok

A bonyolultabb építészeti koncepciójú, valamint a nagyobb területű létesítmények esetén – mint az alábbi példaként hozott tatabányai beruházás – mutatja meg leginkább előnyeit az előregyártott alapanyagok felhasználásával történő építés. Az innováció kiemelkedő az élőmunka csökkentésében és a kivitelezés felgyorsításában, de láthatjuk, hogy az előregyártás fokozatosan legyőzi a technológia korlátait is. (x)

Ha ipari csarnokról, azaz nagy területen történő építkezésről van szó, akkor tűnik fel igazán, hogy milyen sok idő spórolható az üzemekben már beépítésre elkészített építőipari alapanyagokkal. A Leier kínálatából több elemet is felhasználtak a szakemberek, például a tatabányai STILL csarnok megépítése során, amely egy 3000 négyzetméteres cégközpontként funkcionál.

fotó a Leier hozzájárulásával
1/4
fotó a Leier hozzájárulásával

Teljesültek az egyedi igények
A targoncákat és vállalatokon belüli logisztikai rendszereket előállító STILL Villástargonca Kft. kinőtte környei telephelyét, ezért vált szükségessé a költözés. Már a tervezésnél elvárás volt, hogy az új tatabányai épület kamionnal könnyen megközelíthető legyen és korszerű infrastruktúrával rendelkezzen. Az 1,17 Ha-os területen a STILL igényeinek megfelelő 915 m2-es raktárcsarnok, 826 m2-es műhely, 991 m2-es kétszintes irodarész, 400 m2-es külső fedett rakodótér, valamint teherautó- és személygépjármű parkoló épült a Leier tervezésében és kivitelezésében.

fotó a Leier hozzájárulásával
3/4
fotó a Leier hozzájárulásával

Az új ingatlanban modern dokkoló rendszert, darupályát és festőkabint is kiépítettek a szakemberek. A Still csarnok épületét a Leier építész csapata tervezte. A tervezők Stein László és Parádi Zsuzsanna voltak, míg a statikát Princzinger László készítette az intézmény használatbavételéhez kapcsolódó egyedi igények szerint. A Leier kivitelező csapata mindezekhez több félét is választott a saját gyártmányokból: például kéregfalat, födémet, előregyártott lépcsőt és vasbeton gerendát használt fel.

Egyszerűbbé váltak a munkafolyamatok
Az épület szerkezetét tekintve egy kétszintes irodablokkból áll, amely mögött a műhely, leghátul pedig a raktár kapott helyet. A csarnok kútalappal rendelkezik, erre a Leier kéregfal elemének speciális változatából készült gerenda. Ilyen vasbeton szerkezet ritkán kerül föld alá, de a szakemberek a funkcióhoz és időtállósághoz igazították a felhasznált anyagokat. A munkafolyamatot csökkentette a kéregfalból készült lábazat, amely építészeti szempontból is kedvezőbb megoldást jelent.

fotó a Leier hozzájárulásával
2/4
fotó a Leier hozzájárulásával

Ha a raktárrészt tanulmányozzuk, látható, hogy a vázszerkezet a csarnoképítés szempontjait követte, ide előregyártott pillérek kerültek. A kéregfalak funkciója itt hármas: egyrészt vízszintes merevítést adnak az épületnek, másrészt viselik a függőleges terheket is. Mivel a raktárépületben polcrendszerek vannak, amelyek között targoncák járnak – a kéregfalak harmadik funkciója itt érvényesül, hisz nagyobb biztonságot nyújtanak.
A Leier kéregfalak választása a szakemberek véleménye szerint azért is célszerű, mert az elemek felülete üvegszerűen sima, a felületképzés nem igényel további feladatot. Fugaképzés után tehát gépi technológiával azonnal festhető a fal.
A csarnok építésekor a Leier kínálatában újnak számító előregyártott oszlopokat és vasbeton gerendákat is felhasználtak. A „félkész gerendákkal" szakemberként különösen érdemes megismerkedni: ezeket betonozni a födémmel együtt lehetséges, ami építészetileg azért előnyös, mert ebben a rendszerben a dolgozó keresztmetszet a födémben helyezkedik el, tehát csökken a térbe való benyúlás.

fotó a Leier hozzájárulásával
4/4
fotó a Leier hozzájárulásával

A csarnok emeleti része hasonlóan épült, mint a földszinti. Olyannyira gyors volt a munkafolyamat, hogy egy-egy szint megépítése mindössze egy hetet vett igénybe a szerkezetépítők számára. Az emeleten a már felsorolt előregyártott elemek ismétlődtek. Ezzel el is érkeztünk az épület egy különleges pontjához, a tetőjéhez, amely egy belső udvar kialakítását is lehetővé tette. Ez a megoldás a megrendelő azon igényét elégítette ki, hogy mindenhová természetes fény jusson és a szellőztetés is megoldható legyen. További információt a Leier oldalán talál.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk