Emberek/Portré

Dinasztiák: Kovácsok és pszichoanalitikusok

1/14

Budapest, Berkenye utca 11., 1941 - építész: Székely-Kovács Ferenc - forrás: BTK MI

?>
Budapest, Berkenye utca 11., 1941 - építész: Székely-Kovács Ferenc - forrás: BTK MI
?>
Az Orvos utcai családi villa terasza, jobbról a második Kovács Frigyes, 1930-as évek - forrás: Judith Dupont tulajdona
?>
forrás: szerző gyűjteménye
?>
Louis Francois & Co. pezsgőgyár, Budafok, 1900 - építész: Kovács Frigyes - forrás: képeslap
?>
Budapest, Frankel Leo út 68., 1961 - építész: Kovács Frigyes - forrás: Fortepan / BFL HU_BFL_XV_19_c_11)
?>
Budapest, Istenhegyi út 13., 1933 - építész: Székely-Kovács Ferenc  - forrás: Tér és Forma, 1933/4-5., 132. o.
?>
Zsinagóga, Jászberény, 1900 körül - építész: Kovács Károly - forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből
?>
Kovács Frigyes 1900-ban - forrás: Magyar Géniusz, 1900/3., 46. o.
?>
Kovács Frigyes 1930 körül - forrás: A magyar feltámadás lexikona, 773. o.
?>
Budapest, Nagymező utca 26. - építész: Kovács Frigyes - kivitelező: Kovács Károly - forrás: Wikipédia / Globetrotter19
?>
Budapest, Orvos utca 10. (Naphegy tér 8.), 1930 körül - építész: Kovács Frigyes - forrás: A magyar feltámadás lexikona, 317. o.
?>
Üdülőépület, Budapest, Petneházyrét, 1935 - építész: Kovács Frigyes és Székely-Kovács Ferenc - forrás: Tér és Forma, 1935/11., 324. o.
?>
forrás: szerző gyűjteménye
?>
Cukorgyár, Sarkad, 1912 - építész: Kovács Frigyes - forrás: képeslap
1/14

Budapest, Berkenye utca 11., 1941 - építész: Székely-Kovács Ferenc - forrás: BTK MI

Dinasztiák: Kovácsok és pszichoanalitikusok
Emberek/Portré

Dinasztiák: Kovácsok és pszichoanalitikusok

2020.10.18. 08:31

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Kovács Károly, Kovács Frigyes, Székely-Kovács Ferenc, Baumhorn Lipót

Vélemények:
1

Dosszié:

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal Kovács Károly, Kovács Frigyes és Székely-Kovács Ferenc életútját követhetjük végig.

A 19. század közepén járunk. A komáromi Kauffmann Henrik és a dunaföldvári Baumgartner Julianna frigyéből öt gyermek, négy fiú és egy leány született. A család Kispesten éldegélt, amíg a családfő, még a hatvanon innen, váratlanul meg nem halt. Öt kiskorú maradt az özvegyen, aki egy év múlva hozzáment egy tehetős kereskedőhöz, Baumgarten Károlyhoz, de két év múlva újra megözvegyült. És ezzel meg is gazdagodott. 1886-ban az özvegy kérte kiskorú gyermekei nevének módosítását Kovácsra. Megtörtént. A Kaufmann gyerekekből Kovács Adolf, Károly, Ernő, Frigyes, Róza és Jenő lett. A család több tagja idővel katolizált. 

A gyerekek közül Károly és Frigyes helyezkedett el az építőiparban. Sorrendben a második fiú volt Károly. 1866-ban született, építőmester lett. (A képesítő oklevelet 1904-ben szerezte meg.) Tervezett is. Első jelentős szakmai sikerét a jászberényi zsinagógára kiírt pályázat megnyerésével aratta 1887-ben. Kovács a 20. század elejétől szoros szakmai kapcsolatot ápolt Baumhorn Lipóttal (valószínűleg több évig Baumhorn irodájában dolgozott). Több Baumhorn-ház kivitelezésének művezetőjeként működött közre Újvidéken, de önállóan tervezte az újvidéki Winkle-palotát a Kralja Aleksandra 5-be és a Vasember-házat a Fő téren. 

A Baumhorn-Kovács páros által külön vagy együtt jegyzett – egyébként hasonló stílusjegyeket mutató – megannyi délvidéki épület inkább a konzervatívabb vonulatot képviselték szemben például Komorék vagy Vágóék ottani műveihez képest. Baumhorn volt az ajánlója is Kovácsnak a Magyar Mérnök- és Építész Egyletbe 1907-ben. (A makói és a szatmárnémeti zsinagóga építészeti tervein ugyan Kovács neve szerepel, ám a valódi építészeti alkotót a kutatók inkább Baumhornnak gondolják.) Kovács Károly templomépítészeti munkásságában jelentős helyet foglalt még el a szabadkai református templomra kiírt pályázat első díja. 

Zsinagóga, Jászberény, 1900 körül - építész: Kovács Károly - forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből
7/14
Zsinagóga, Jászberény, 1900 körül - építész: Kovács Károly - forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből

Kovács Baumhornnal való együttműködését követően kevesebb látványos eredményt tudott felmutatni, bár megbízásai adódtak. Címet is kapott: műszaki főtanácsos, majd miniszteri tanácsosi titulussal ismerték el. Az 1920-as évek végéről, az 1930-as évek elejéről származnak a Csörsz utca 23., a Somorjai utca 3/b és a Thék Endre utca 43. alatti – ma már nem létező – lakóházai. 1928-ban Kovács kilépett a Budapesti Mérnöki Kamarából. (Az okok nem ismeretesek.) 

A Kapás utca 41-be, a Görgey út 21-be, az Erzsébet királyné útja 10-be, az Amerikai út 29/a-ba és az Izabella utca 79-be tervezett, az Ipoly utca 1/a-ba (terv: Jakobik Gyula), a Katona József utca 22-be (terv: Jakobik), a Pannónia utca 34-be (terv: Bauer Emil), a Pozsonyi út 26-28-ba (terv: Jakobik), a Pozsonyi út 32-be (terv: Hofstatter Béla), a Pozsonyi út 50-be (terv: Jakobik) és a Szent István park 5-be (terv: Jakobik) kivitelezett. Ezek az épületek az 1930-as évek termékei és már a modernizmus nyelvén fogalmazódtak. Kovács Károly élete valamikor az életveszélyes ’40-es évek elején-közepén ért véget. 

Kovács Károly mellett egyik öccséből is építész vált. A születési sorban negyedik Kovács fiú, Frigyes 1875-ben látta meg a napvilágot. A Dob utcai zsidó iskolába járt. Okos volt és szerencsére jutott pénz a taníttatására is. Budapesten, Bécsben és Párizsban képezte magát. Hazatért, saját műtermet nyitott a Gyár utcában (a mai Liszt Ferenc téren). 1896-ban építőmesteri bizonyítványt is szerzett. Cégénél sok frissen végzett fiatalnak biztosított – elsősorban rajzolói vagy művezetői – munkát. 

Budapest, Nagymező utca 26. - építész: Kovács Frigyes - kivitelező: Kovács Károly - forrás: Wikipédia / Globetrotter19
10/14
Budapest, Nagymező utca 26. - építész: Kovács Frigyes - kivitelező: Kovács Károly - forrás: Wikipédia / Globetrotter19

Magánmegrendelésekkel szépen el volt látva. Még a 19. század utolsó pillanataiban tervezett – főként bátyja kivitelezésében – a Szív utca 38-ba, az Angyal utca 28-ba, a Kis-Rókus utca 11-be, az Apostol utca 23-ba, a Nagymező utca 26-ba historizáló épületeket. Utóbbit Löbl Dávid nyomdatulajdonos rendelte Kovácstól, a házban működött Löbl neves nyomdája is. Újpesten a Közművelődési Kör földszintes, kávéházzal rendelkező épületét Kőrösi Lajos építőmesterrel együtt alkotta. Frigyes és Károly további szakmai együttműködése nem ismert.

Kovács Frigyes 1899-ben, 24 évesen kapta első jelentősebb megbízását, mellyel azon nyomban ismert építész lett. Neoreneszánsz múzeumépületet és egyben lakást tervezett a Rózsa utca és Szegfű utca sarkára, a híres műgyűjtő, gróf Zichy Jenő számára. Az új alkotásról a szaksajtón kívül más lap is részletesen beszámolt, így a Vasárnapi Újság, a Magyar Géniusz, az Új Idők, az Alkotmány és a Hazánk is tág teret szentelt neki. 

„A múzeum terveit Kovács Frigyes tehetséges műépítész készítette ízlésesen és gyakorlatiasan. Nem volt könnyű feladat múzeumot és elegáns magánlakást egy területen, egymással összhangzásba hozva tervezni, de az aránylag még fiatal építész alapos tudása meg tudott küzdeni a feladat nehézségeivel és a középületet a meg nem felelő keretbe ügyesen illesztette bele." – írta a korabeli Műszaki Hetilap. (Az épület történetéhez az is hozzátartozik, hogy Kovács tervei miatt összekülönbözött Zichyvel, amiből bírósági per lett.) Az épület a második világháborúban jelentősen megsérült, 1997-ben – immár a Cseh Köztársaság nagykövetségéhez tartozó épületként – rekonstruálták, helyreállították. 

Kovács Frigyes 1900-ban - forrás: Magyar Géniusz, 1900/3., 46. o.
8/14
Kovács Frigyes 1900-ban - forrás: Magyar Géniusz, 1900/3., 46. o.

Kisebb építési, bővítési, átalakítási munkák következtek Budán, az Eszter utcában, a Normafa úton, a Gyöngyvirág utcában és Mátyáshegyen. A Kelenhegyi útra és Rézmálra nyaralókat tervezett. Jenő nevű testvére, aki időközben bányatulajdonos lett a Bihar-vármegyei Tataroson, Kossuth 100. születésnapjára fivérével és Holló Barnabás szobrásszal terveztett Kossuth-mellszobrot bányatelepére. A gazdagodó Kovács a 20. század elején már a belvárosi Nádor utcába költözött. Ingatlant vásárolt a Fürdő utcában, a Sas utcában és Vizafogón.

A Kovács-fivérek 1904-ben megalapították a Doloment padlógyárat (A cég vezetője Kovács Károly volt, Kovács Frigyes és Ernő is ott volt az igazgatóságban, de a tulajdonosi körben a neves műgyűjtőt, Nemes Marcellt is ott találjuk.) A cég a Rózsa utca 45-be volt bejegyezve, a házat természetesen Kovács Frigyes alkotta. További házai emelkedtek a Zsigmond (Frankel Leó) utca 44-ben, a Krisztina tér 7-ben, a Munkácsy utca 21-ben és a Városkúti út 12-ben. Több ízben keresték emeletráépítés, raktár- vagy kerítéstervezés, toldalék, kisebb átalakítás céljából. 1905-ben saját háromemeletes impozáns historizáló bérháza épült a Fürdő utca (Frankel Leo út) 68-ba. 

Budapest, Frankel Leo út 68., 1961 - építész: Kovács Frigyes - forrás: Fortepan / BFL HU_BFL_XV_19_c_11)
5/14
Budapest, Frankel Leo út 68., 1961 - építész: Kovács Frigyes - forrás: Fortepan / BFL HU_BFL_XV_19_c_11)

 

1906-ban behívták katonának, Trentóban „építészeti számgyakornok" volt a hadmérnöki igazgatóságnál. Majd leszerelt, politizálni kezdett, demokrata pártiként bekerült a fővárosi közgyűlésbe, szabadkőműves páholytagként is tevékenykedett. A háború alatt és után is bőkezű adományokat nyújtott a rászorulóknak.

A szerelem is rátalált. Egy szegedi nagykereskedő leányába, Prosznitz Vilmába (1879-1940) szeretett bele (aki egy korábbi cikkem hőseivel, a szegedi Szivessy-fivérekkel is rokonságban állt). Vilma házas volt és három kiskorú gyermekét nevelte. Válása nem volt könnyű: gyermekeit az apának, Székely Zsigmondnak ítélték (aki nem bánt túl jól velük és az anyát sem engedte a közelükbe). Az anya gyermekeit nagy titokban látogatta, majd megszöktette őket apjuktól. A Kovács-Prosznitz esküvő 1908-ban végül megtörtént, a három gyermeket Kovács 1919-ben a nevére vette és örökbe fogadta, így Székely-Kovács Alice, Olga és Ferenc a Naphegyen (Orvos utca 10.), a neobarokk Kovács-villában, a mai MTI-székház helyén álló lakóházban nevelkedett. A villában élénk szellemi élet folyt, a rendszeres vasárnapi vendégek között volt a festő Berény Róbert, a zeneszerző Weiner Leó és a pszichoanalitikus Ferenczi Sándor is. Kovács (Prosznitz) Vilma történetéhez tartozik, hogy később Ferenczihez járt pszichoanalízisre, majd ő maga is a terület jelentős kutatója és a pszichoanalitikus mozgalom egyik fontos tagja lett. Gyermekei közül Alice követte édesanyja hivatását, Olga festőművész lett. Ferenc pedig építész. 

De ne fussunk ennyire előre. A 20. század első évtizedében jártunk, a háború előtt, amikor még az építészek dúskáltak megrendelésekben. Kovács Frigyessel sem történt ez másképpen, irodája az Országház tér 4-be költözött, egyre több munkatársat tudott felvenni. Fontos munkái ez időből a budai Mészáros utca 12-be és 40-be épített bérházai. Előbbi pszichoanalitikus rendelőnek és rendezvényeknek is helyt adott. (Ezeken az összejöveteleken maga Kovács is részt vett.) Kovács háború előtti épületei a hazai későhistorikus építészet tisztességesen megtervezett darabjai voltak. Főként neoreneszánsz és neobarokk stílusvilágúak, erőteljesen szimmetrikus tagolásúak, egy-két szintes műveinél a rizalit és a manzárd elemek hangsúlyos használata is megfigyelhető. 

Budapest, Orvos utca 10. (Naphegy tér 8.), 1930 körül - építész: Kovács Frigyes - forrás: A magyar feltámadás lexikona, 317. o.
11/14
Budapest, Orvos utca 10. (Naphegy tér 8.), 1930 körül - építész: Kovács Frigyes - forrás: A magyar feltámadás lexikona, 317. o.

Vidéki munkák is jöttek: Ungváron takarékszövetkezet, Zentán városháza épült tervei szerint. Az 1914-re elkészült zentai épület – melynek tervezését pályázat útján nyerte el - kétségkívül Kovács életművének csúcspontja, ma védett műemlék. 

A kétemeletes városháza a város közigazgatási és kereskedelmi központjaként épült fel és a mai napig eredeti funkcióját tölti be. Az U-alakú épület három szárnyból áll, míg a negyedik oldalát egy alacsonyabb épület zárja, ezt üzletek számára építették. A tér felé eső központi részben található a díszterem, és a városi közigazgatás más reprezentatív helyiségei. Az oldalsó szárnyakban a városi történelmi levéltár dolgozik, valamint a posta és a telekkönyvi hivatal. A városháza húsz hónap alatt épült Saile Antal budapesti vállalkozó jóvoltából, aki 1906-tól több zentai vállalkozást is vezetett. Az épület stílusára nézve „a szecessziós elemeket alkalmazó, tiszta faltükrök geometriája felé hajló, a vertikális tagolást pilaszter-hornyolással erősítő akadémizmushoz közelít. A korabeli vélemények némi túlzással új-egyiptomi stílusúnak titulálták. Az épület monoton és szigorú rendben alakított homlokzatának dinamikát kölcsönöznek a földszinten található üzlethelyiségek boltozatos kirakatai, a központi kiugró rész és a meglepő megoldással, az oldalsó traktusba helyezett torony. Különleges megjelenésű, oszlopok gazdag játékával színesített az épület négyzet alapú hatalmas tornya, melynek lépcsőzetes csúcsa messziről látszik."   

Kovács ipari épületei is fontosak. Budafokon csiszolóáru-gyár és pezsgőgyár, Sarkadon cukorgyár és tisztviselőtelep, Aradon és Csáktornyán fűrészgyár, Monoron magtenyésztő, Budakalászon konzervgyár, Újvidéken tésztagyár épült Kovács elképzelései alapján. Nagykanizsának áruházat, Mezőkövesdnek gőzfürdőt, Marcalinak banképületet tervezett.

Louis Francois & Co. pezsgőgyár, Budafok, 1900 - építész: Kovács Frigyes - forrás: képeslap
4/14
Louis Francois & Co. pezsgőgyár, Budafok, 1900 - építész: Kovács Frigyes - forrás: képeslap

Még a háború előtt egy ötemeletes bérházat alkotott a Podmaniczky és Szinyei Merse Pál utca sarkára, és családi házat a pasaréti Küküllő utca 14-be. A világháborúban népfölkelő építészeti számtiszt volt. Az 1920-as években elsősorban a Hazai Fatermelő Rt. és a Terézvárosi Palotakezelő Rt. megbízásából dolgozott. De kapott felkérést a Frankel Leo utca 8-ba tervezendő négyemeletes bérházra és egy-egy villa tervezésére a Naphegyen (a sajátja mellett) és a Stefánia úton. Tagja lett a Szinyei Merse Pál Társaságnak és 1926-tól végre a Magyar Mérnök- és Építész Egylet is soraiba fogadta. A Pantheon Irodalmi Intézet igazgatóságának is tagja lett. 1930-ban üzlettársa, a műgyűjtő Nemes Marcell részére tervezett házat az Ugocsa utca 20-ba. Biztosítói építész szakértőként is foglalkoztatták.

Kovács Frigyes 1930 körül - forrás: A magyar feltámadás lexikona, 773. o.
9/14
Kovács Frigyes 1930 körül - forrás: A magyar feltámadás lexikona, 773. o.

Kovács Frigyes 1932-ben királyi kormányfőtanácsosi címet kapott, „közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül". A 60-hoz közeledő Kovács hátradőlhetett, elismerték életművét. 
Időközben felcseperedtek Kovács nevelt gyerekei. Közülük Székely-Kovács Ferenc (1901-1957) lett építésszé. Modernistává, aki a felszabadulást követően is jelentős szerepet játszott a hazai építészeti életben. 1930-tól a Budapesti Mérnöki Kamara tagjává vált. Két év múlva meg is nősült, a 26 éves zongoraművésznő, Eisler Alice lett a választottja.

Székely-Kovács eleinte nevelőapjával együtt jegyezte műveit. (A közös iroda a Mészáros utcában álló cbérházban létesült.) 1934-ben Petneházyrétre, az Első Magyar Általános Biztosító üdülőjének terveit készítették el (a terv vélhetően Székely-Kovács önálló munkája). Az 1930-as évek derekától Kovács Frigyes gyakorlatilag visszavonult a tervezéstől, Székely-Kovács egy személyben irányította az irodát. Korai művei – természetesen modernista felfogásban – főként Budán épültek: családi ház az Istenhegyi út 13-ba és kétemeletes bérvilla a Fillér utca 27-be. Székely-Kovács közvetlenül is részt vett a haza modernista mozgalom munkájában, így például Fischer Józseffel és Kovács Zsuzsával együtt ott volt 1931-ben a CIAM előkészítő kongresszusán, Berlinben.  

Budapest, Istenhegyi út 13., 1933 - építész: Székely-Kovács Ferenc  - forrás: Tér és Forma, 1933/4-5., 132. o.
6/14
Budapest, Istenhegyi út 13., 1933 - építész: Székely-Kovács Ferenc - forrás: Tér és Forma, 1933/4-5., 132. o.

A Budai építészeti kiállításon díszoklevelet kapott Molnár Farkas, Virágh Pál, Preisich Gábor és mások társaságában. 1933-ban az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Hungária körúti tömbjére kiírt pályázaton terve is a díjazottak közé került - egyformán rangsorolva Zombory József, Molnár Farkas, Bauer Emil, Sós Aladár, Körmendi Nándor, Heysa Károly, Rainer Károly, Kotsis Endre és Sándor József terveivel (A tervek végső elkészítését Wellisch Andorra, Molnár Farkasra, Székely-Kovács Ferencre, Sós Aladárra, Körmendi Nándorra, Kotsis Endrére és Sándor Józsefre bízták.) Angyalföld gyárai közül a VATEA Magyar Adócsőgyárat tervezte. 1941-ben készült egy dekoratív modernista háza a Berkenye utca 11-be. A földszintes, hatszobás, magastetős családiház tágas vasbetonlemez terasza és az odavezető tömör mellvédű csigalépcsője (és annak hullámos csőkorlátja) karakteres.  

Budapest, Berkenye utca 11., 1941 - építész: Székely-Kovács Ferenc - forrás: BTK MI
1/14
Budapest, Berkenye utca 11., 1941 - építész: Székely-Kovács Ferenc - forrás: BTK MI

Kovács Frigyes 1944 februárjában – pár héttel a német bevonulás előtt - betegség következtében halt meg, a Farkasréti temetőben temették.  Ekkor már nem élt felesége és egyik, Angliába emigrált nevelt lánya, a pszichoanalitikus Alice sem.

Székely-Kovács Ferenc itthon maradt, túlélt, és bekapcsolódott a háború utáni Magyarország újjáépítésébe, aktívan részt vett a magyar építőipar újraindításában. Választmányi tagja lett a Fischer József vezette MMTSZSZ-nek, a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének. Tagjelölt az 1949-ig létező Új Építészet Körébe. Bekerül a tervező-építészeti szakosztály tisztikarába – ahol Fischer mellett Hübner Tibor és Major Máté voltak a meghatározók. A Belügyminisztériumban a Műszaki alosztályt is rábízták. Képviselte a Pantheon Irodalmi Intézetet is, aminek vezetőségében még Kovács Frigyes ült a háború előtt. 1949-ben az egyik új állami tervezőiroda, a Könnyűipari Tervező Iroda (KITI) irodavezetőjévé nevezték ki. Az 1950-es években, a KITI megszűnése után, az Iparterv egyik irodavezetőjeként dolgozott tovább. Helyreállító feladatai között szerepelt a Lardoline Vegyigyár üzemépületének rekonstrukciója vagy éppen lakások kialakítása a Nagymező utcában. Hilvert Elekkel 1947-ben a Ganz Vagongyár motorszerelő csarnokát tervezte. 1957-ben halt meg. 

Gottdank Tibor

Üdülőépület, Budapest, Petneházyrét, 1935 - építész: Kovács Frigyes és Székely-Kovács Ferenc - forrás: Tér és Forma, 1935/11., 324. o.
12/14
Üdülőépület, Budapest, Petneházyrét, 1935 - építész: Kovács Frigyes és Székely-Kovács Ferenc - forrás: Tér és Forma, 1935/11., 324. o.

Források

•    Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.•    Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
•    Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.
•    Oszkó Ágnes Ivett: Baumhorn Lipót és Kovács Károly budapesti építészek munkássága a századfordulós Újvidéken, Délvidéki Szemle, 2014/2., 26-42. o.
•    MyHeritage.com – Geneology Family Tree
•    Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.
•    Ujvári Péter (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon, 1928.
•    Vámossy Ferenc: A 20. század magyar építészete, 1. kötet - Örökségünk értékei, válságos évtizedek - 1902-1956, Tarsoly Kiadó, 2016.
•    Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Építés – Építészet, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Műszaki Élet, Tér és Forma, Új Építészet, Vállalkozók Lapja.

 

Szerk.: Kovács Dániel

 

Vélemények (1)
Motto
2020.10.23.
23:48

A telek maga (miként az Üdülő út páros oldalának egésze) a II. kerület Budakeszierdő városrészén fekszik, amely szomszédos a Petneházyréttel.

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk