Nézőpontok/Történet

70 éves a Ferihegyi repülőtér

1/22

A Mátyásföldi repülőtér 1927-ben, Chamberlin és Levine óceánrepülők Wright-Bellanca típusú repülőgépe (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Fortepan)

?>
A Mátyásföldi repülőtér 1927-ben, Chamberlin és Levine óceánrepülők Wright-Bellanca típusú repülőgépe (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Fortepan)
?>
A Budaörsi repülőtér forgalmi épülete 1938-ban (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívuma, Kolbányi Géza gyűjteménye / Fortepan)
?>
A Ferihegyi csarnoképület földszinti és második emeleti alaprajza (Forrás Új Építészet, 1947)
?>
A felvételi épület pálya felőli homlokzata, 1949 – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ  Tervtár, UVATERV gyűjtemény, ÁMTI
?>
Ferihegyi Repülőtér, hangár oldalhomlokzat, metszetek, 1949 – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ  Tervtár, UVATERV gyűjtemény, ÁMTI
?>
A fogadó épület földszintjének alaprajza, 1953– Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ  Tervtár, UVATERV gyűjtemény, ÁMTI
?>
Ferihegyi Repülőtér felvételi épület, metszetek, Dávid Károly, 1953 – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ  Tervtár, UVATERV gyűjtemény, ÁMTI
?>
A Ferihegy reptér átadása (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
?>
Ferihegy 1, 1956 (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
?>
Ferihegy 1956-ban (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
?>
A várócsarnok 1956-ban (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
?>
A tranzit bárja 1959-ben (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
?>
A Ferihegyi repülőtér fogadóépülete 1965-ben, légi felvétel (Fotó: Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézet / Digitális Légifelvétel Archívum / Lechner Tudásközpont)
?>
Tranzitra várva 1959-ben (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
?>
Az új irányítótorony építése (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
?>
Épülő hangár (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
?>
Az új ikerhangár acélváza (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
?>
Az új hangár belső szerkezete (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
?>
Repülésirányító berendezés 1980-ban (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
?>
Ferihegy 2 makettja (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
?>
Ferihegy 2 új indulási csarnoka (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
?>
A Ferihegyi repülőtér hőenergiaellátó és vízkezelési épülete az 1980-as években (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
1/22

A Mátyásföldi repülőtér 1927-ben, Chamberlin és Levine óceánrepülők Wright-Bellanca típusú repülőgépe (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Fortepan)

70 éves a Ferihegyi repülőtér
Nézőpontok/Történet

70 éves a Ferihegyi repülőtér

2020.05.07. 08:02

Cikkinfó

Szerzők:
Jancsó Ágnes

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ifj. Dávid Károly

Vélemények:
3

Ma 70 éve, 1950. május 7-én adták át a Ferihegyi repülőteret. „A repülés gyors fejlődése, a légiforgalmi járatok szaporodása, a nagy utasszállító gépek megjelenése követelte, hogy a nagy interkontinentális útvonalak metszőpontjában fekvő Budapesten új, a repülés legújabb feltételeinek megfelelő repülőtér épüljön" – írta az Új Építészet 1947-es számában ifj. Dávid Károly építész, aki megálmodta a ma 1-es Terminálként ismert, felülnézetből repülőgép alaprajzú légikikötőt.

A magyar repülés története egészen az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor Rákosmező volt a kísérletező pilóták terepe és a közkedvelt repülőnapok helyszíne. A nemzetközi polgári légi közlekedés 1918-ban indult el Magyarországon, a Bécs és Budapest közötti rendszeres járatok forgalmát az 1916-ban megnyitott Mátyásföldi repülőtér bonyolította, ami 1922-től az ország első nemzetközi repülőtere lett – volt, hogy naponta akár 15–20 gép is megfordult itt. A Borbíró Virgil és Králik László tervei alapján felépült Budaörsi repülőtér ikonikus „légi indóházát"  és 1100 méteres füves kifutópályáját 1937-ben adták át, de a légi közlekedés gyors fejlődése és a járatok számának gyarapodása miatt szinte rögtön felmerült egy nagyobb repülőtér létesítésének igénye. 

A Mátyásföldi repülőtér 1927-ben, Chamberlin és Levine óceánrepülők Wright-Bellanca típusú repülőgépe (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Fortepan)
1/22
A Mátyásföldi repülőtér 1927-ben, Chamberlin és Levine óceánrepülők Wright-Bellanca típusú repülőgépe (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Fortepan)

Minek nevezzelek? Az 1700-as évek végén a Vecsés és Rákoshegy közötti területet Mayerffy Xavér Ferenc bérelte a Grassalkovich családtól. A sörfőzésben már jelentős sikereket elért Mayerffy szőlőtermelésbe kezdett a birtokon található, körülbelül 150 méter magas homokos dombon. A Mayerffy család mintagazdasága az 1830-as évekre Feri major néven vált ismertté, az 1850-es években készült térképeken pedig már Ferihegy puszta néven tűnt fel a mai reptérnek otthont adó terület.

Az új, polgári-katonai és sport célokra is hasznosítható repülőtér több mint 700 holdnyi területének rendezése a Pestszentlőrinc és Vecsés között található Ferihegy pusztán indult el 1938-ban, nem csak a talaj összetételét vizsgálták meg alaposan, de az időjárást is hónapokon keresztül monitorozták. A létesítmény tervezésére hirdetett pályázaton a modern építészet képviselője, ifj. Dávid Károly érte el az első helyezést, felülnézetből repülőgépre emlékeztető épületegyüttest álmodott meg, a „törzsbe" várótermet, a „szárnyakba" kiszolgáló épületeket tervezett, a légcsavarokat pedig két irányítótorony testesítette meg. Az építkezés 1940-ben vette kezdetét, Dávid Károly és a pályázaton szintén induló Szabó Márton építész kiviteli tervei alapján felépült az első nagy hangár, a motorszerelő és -javító műhely, az elektromos központ. 1943-ban átadták a városközponttól 16 kilométerre található reptér megközelítését szolgáló gyorsforgalmi utat, ugyanebben az évben pedig elindult a katonai légi közlekedés – a civil utasforgalom elenyésző volt. A munkálatokat a második világháború szakította félbe, 1944-ben a németek átvették az irányítást a reptér felett. Az utasforgalmi épületet, az előteret és a hangárt is bombatalálat érte, az épen maradt részeket pedig később a visszavonuló német csapatok robbantották fel. 

A Ferihegyi csarnoképület földszinti és második emeleti alaprajza (Forrás Új Építészet, 1947)
3/22
A Ferihegyi csarnoképület földszinti és második emeleti alaprajza (Forrás Új Építészet, 1947)

Dávid Károly (1903–1973) Kossuth- és posztumusz Ybl-díjas építész 1931-ben fejezte be építészeti tanulmányait a Műegyetemen, ezt követően Olaszország, Ausztria, Dánia és Hollandia után Párizsban, Le Corbusier irodájában szerzett szakmai tapasztalatot. 1933-ban saját irodát nyitott Budapesten, emellett rendszeresen indult nemzetközi és hazai pályázatokon, így nyerte el a Ferihegyi repülőtér tervezési feladatát is. 1949-től a KÖZTI építészeként a Népstadion tervezésében vállalt szerepet, 1950 és 1954 között pedig az ő elképzelései alapján épült meg a MOM Kultúrház. Többek között az egri fedett uszoda, a csepeli munkásszálló, a diósgyőri és ózdi gimnázium, valamint a szentesi és pápai tisztasági fürdő is Dávid Károly nevéhez fűződik. 

A romokban álló repülőtér újjáépítése már 1947-ben elkezdődött, a mezőgazdasági épület, az üzemépület és a beton kifutópálya készült el először, ezek után következett a forgalmi épület kivitelezése, amiről így írt Dávid Károly az Új Építészet 1947. szeptemberi számában megjelent cikkében: „A pályaudvar, vagy felvételi épület az idegközpontja az egész repülőtérnek. Ebben az épületben foglalnak helyet az összes olyan helyiség-csoportok, amelyek egyrészt az utas- és áruforgalmat bonyolítják le, másrészt a gépek érkezését, indulását irányítják. Mind e funkcióknak elvégzéséhez több hivatali-csoport szükséges, amelyek külön-külön teljesítik szolgálatukat, de bizonyos pontokon üzemük érintkezik, sőt összekapcsolódik. A felvételi épület területileg két részre tagozódik. Egy vámterületen kívüli és egy vámterületen belüli részre. A külföldre menő és onnan jövő utasforgalom átmegy a vámhatáron. A vámvonal mentén kell csoportosítani az útlevélvizsgálat, a pénzügyőrség és a forgalmi irányítást végző tisztviselők helyiségeit. Ezekhez csatlakozik vámterületen kívül egy pénzváltó helyiség, a posta felvételi terme és egy étterem az átutazó, illetőleg a vám- és útlevél-vizsgálaton már túljutott utasok számára". A tervezés körülményei időközben megváltoztak, Dávid Károly a KÖZTI munkatársa lett, a tervezési feladat pedig az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézetben (ÁMTI) folytatódott – a Ferihegyi felvételi épületéről készült tervdokumentációt a Lechner Tudásközpont tervtára őrzi.

Az új, Ferihegyi repülőteret 1950. május 7-én adták át, „elkészült a háromemeletes főépület, amelyben hatalmas várócsarnok, étterem és büfé, valamint a gyermekek számára külön várócsarnok lesz. Külön fülkét kaptak a külföldi utazási irodák, valamint a posta. Az épület homlokzatát két magas torony, a meteorológiai és az irányítótorony díszíti. […] A repülőtéri személyzet számára kultúrterem és zuhanyozó áll rendelkezésre" – számolt be az eseményről a Népszava. A 21 fő szállítására alkalmas, Li-2-es típusú repülőgépek az akkor még csupán 1500 méteres kifutópályáról szálltak fel, hét vidéki város és nyolc ország vált könnyen elérhetővé, a járatok úticélja elsősorban Prága, Bukarest, Varsó és Szófia volt. Az 1954-ben megalakult Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV) 1956 nyarától pedig már Bécsbe is indított gépeket.

Ferihegy 1, 1956 (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
9/22
Ferihegy 1, 1956 (Fotó UVATERV Lechner Fotótár)

A munkálatok a hivatalos átadást követően is folytatódtak, a forgalmi épület bővítését követően, 1959-re készültek el véglegesen a „szárnyépületek" az UVATERV tervei szerint – az A szárnyban a tranzit és az étterem mellett már szálloda is az utasok rendelkezésére állt. A Magyarország című lap 1975-ös számából az is kiderül, hogy 1959-ben 500 méterrel meghosszabbították a felszállópályát, így alkalmassá vált a legkorszerűbb gépek fogadására is. 1960-ban a forgalom irányítását megkönnyítő diszpécsertornyot adták át, a zavartalanabb utasáramlás érdekében pedig az UVATERV építésze, Fröschl Károly tervei szerint bővítették a tranzitokat 1965-ben. 

Működése első évében 7133 utas használta a repteret, a ’60-as években 400 000 főre nőtt ez a szám, a 1970-es években pedig már évente több mint 1 millió utas fordult meg Ferihegyen. Bár szálloda, presszó, virág- és könyvárus pavilon, trafik, IBUSZ-iroda, idegenforgalmi iroda és pénzváltó is szolgálta az utasok kényelmét, a repülőtér folyamatos korszerűsítése elengedhetetlenné vált. Az UVATERV nevével fémjelzett, három ütemre tagolt komplex fejlesztés célja a Ferihegyi repülőtér és a légiforgalmi irányítás kiépítése volt a nemzetközi (ICAO, KGST) előírásoknak megfelelően. 

Repülésirányító berendezés 1980-ban (Fotó UVATERV  Lechner Fotótár)
19/22
Repülésirányító berendezés 1980-ban (Fotó UVATERV Lechner Fotótár)

A gazdaság meggyengülése miatt végül kétlépcsőssé alakított beruházás első ütemében, 1978 és 1979 között épült meg Vellay István tervei szerint az új érkezési váró, 1977 és 1983 között pedig a „gólyalábakon álló" irányítótorony az UVATERV-es Nieder Iván építész tervei alapján: „A több mint 40 méter magasban levő irányítófülkében és közvetlen környezetében is lehetne tudományos-fantasztikus filmet forgatni, olyan a berendezés. A sláger itt – laikusnak feltétlenül – egy képernyőre „dolgozó" radarberendezés. A képernyőn a reptér térképe látható, s rajta fényes, mozgó pont a parkolóhelyére guruló gép. A monitoron csak egy fényes pont, az ablakon kinézve pedig maga a repülő" – olvasható a Népszava 1983. decemberi számában.

Ferihegy 2 makettja (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)
20/22
Ferihegy 2 makettja (Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár)

A 3707 méter hosszú új futópályát, a hozzá tartozó gurulóút-hálózatot és a gépek karbantartására szolgáló műszaki bázist 1983-ban adták át. „A terveket az UVATERV készítette, a pályarendszer kialakítására a Betonútépítő Vállalat kapott megbízást. Aki nem ért hozzá, annak a repülőgépek földi pályája is ugyanolyan út, mint a többi. Pedig ezek különleges betonszalagok, melyek szilárdságát, felületi kiképzését és minőségét szigorú nemzetközi szabályok írják elő. Ráadásul ahhoz, hogy az új pálya megfeleljen a legmagasabb követelményeknek, olyan módszert alkalmaztak, amelynek nálunk nem volt még semmilyen előzménye. Magyarországon először készítettek egy rétegben 40 centiméteres betonburkolatot" […] (A futópálya) felülete tükörsima és olyan erős, hogy erre már a hatalmas légibuszok is nyugodtan leszállhatnak. Mozgó fénysorok, a pálya szélét és küszöbét megvilágító lámpák, korszerű radarberendezések segítik a pilótákat. Az új pályára akkor is biztonsággal ereszkedhetnek, ha vastag felhőzet takarja a repülőteret és 200 méterre zsugorodik a vízszintes látás" – olvasható a Magyar Ifjúság 1983-as számában. Két új hangár megépítése is szükséggé vált, ugyanis a gépek részben hosszúságuk, részben magasságuk miatt már nem fértek be a régi javítócsarnokba. Az ikerhangárok szerkezetének összeszerelése két és fél hónapig tartott, melyhez összesen 40 vállalat összehangolt munkájára volt szükség. 

„A jövő. Milyen elképzelhetetlennek tűnt főleg azok számára, akik Ferihegyre még kirándulni jártak. Tizenvalahány évvel ezelőtt valóságos vasárnapi program volt repülőtérnézőbe menni. Délutánonként nagypapák kézenfogták unokáikat, és vonultak velük Ferihegyre. Az akkor még szinte üresen kongó fogadó épületbe úgy léptek, mint a repülés hazai szentélyébe. A korlátba csimpaszkodó gyerekek öröme leírhatatlan volt, ha egy egy gép kibújt a felhők közül, és vad robajjal földet ért. Ilyenkor egy kicsit mindenki átélte a repülés izgalmát, szépségét. Ki a pilótaülésbe képzelte magát, ki pedig arról ábrándozott, hogy számára is egyszer „térkép lesz e táj" – írja a Magyar Ifjúság.

Szintén 1983-ban vette kezdetét az új terminál építése, a terveket az UVATERV két építésze, Jaklics Ervin és dr. Herczegh Károly készítette. „Az utascsarnok a legkorszerűbb anyagok felhasználásával készült: szürke alumíniumot, valamint fehér márványzúzalékot tartalmazó paneleket használtak fel az építők. Az épület füstszinű üvegfelületei háromrétegűek, hogy az utasok a külső zajból ne sokat halljanak. A terminál belső elrendezése a következőképpen fest majd: a földszint tölti be az érkezőszint szerepét. Itt kapnak helyet a csomagokat fogadó berendezések, az útlevél- és a vámvizsgálati létesítmények, valamint a tágas érkezési és a kevésbé tágas várócsarnok. Az I. emeleten lesz az indulási szint. Itt helyezkednek el a csomagfelvételi pultok, a vám- és az útlevélkezelő fülkék, az indulási csarnok és a tranzitváró. Erről a szintről lehet majd közvetlenül beszállni — a hat utashídon keresztül — a közvetlenül az épület előtt várakozó repülőgépekbe. Még egy érdekességet meg kell említeni, az épülethez vezető közút külföldi mintára, kétszintű lesz. A járművek közvetlenül elérhetik az indulási szintet, nemcsak az érkezésit. A második emelet galéria és kilátóterasz szintje lesz, ahol repüléstörténeti kiállítást fognak berendezni" – olvasható az 1985-ben átadott utascsarnokról a Műszaki Élet 1985. szeptemberi számában. 

1997 és 1998 között a több mint 30 000 négyzetméternyi alapterületű 2B Terminált, 1999-ben pedig az új, légi irányító központot adták át. 2011-ben nyitott meg a már Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nevet viselő létesítmény új csarnoka, a Tima Zoltán tervei szerint épült SkyCourtot, ami a kettes Terminál A és B szárnyát köti össze. A műemléki védettséget élvező Ferihegy 1-es Terminálja 2012 óta nem bonyolít utasforgalmat.


Jancsó Ágnes
Lechner Tudásközpont

Források:
Dávid Károly: Budapest új közforgalmi repülőtere, Új Építészet, 1947
Ferihegy jövője, Magyarország, 1975
A jó öreg Ferihegy, Magyar Ifjúság, 1983
Légistart, Műszaki Élet 1985. szeptember
dr. Székely Domokos: 50 éves a Ferihegyi repülőtér, Geodézia és Kartográfia, 2000
Modern és szocreál – Építészet és tervezés Magyarországon 1945–1959, 2006
Budapest Airport, bud.hu
60 éves Ferihegy 1, hg.hu

Vélemények (3)
Reki
2020.05.08.
19:04

Kedves RM89! Köszönöm a részletes indoklást, hogy miért nem alkalmas a T1 fapados forgalomra. Biztosan igaza van, én nem értek a repülőtéri forgalom szervezéshez. Egy biztos, nagy luxus, hogy a szépen felújított épület nem vesz részt az utasforgalom bonyolításában. Biztosan meg lehetne találni a módját, hogy innen is induljanak/érkezzenek repülőjáratok, ha nem fapadosak, akkor más.

Reki
2020.05.07.
09:23

Az Ferihegy 1-es terminált műemléki szempontokat is fegyelembe véve néhány éve nagyon szépen felújították. A Malév csődjére hivatkozva viszont pár éve bezárták. Nagy kár! A privatizált reptér vezetése sokáig elképesztő bádog kasznikban bonyolította a fapados forgalmat. A kormány erőteljes kérésének eleget téve, most építettek új fapados terminált, ahelyett, hogy a felújított Ferihegy-1-et újra nyitnák. A reptér bővítéséről csak tervek vannak, most a járvány miatt valószínűleg tervek is maradnak. Ez a következménye a reptér magánkézbe adásának.

RM89
2020.05.08.
10:20

@Reki: Kedves Reki! Üzemeltetési szempontok miatt a T1 alkalmatlan a diszkont légi forgalom kezelésére, bármennyire nemes/szép az épület. A diszkont légi járatok 1) hasonló idősávban indulnak, 2) 180-240 székkel, 3) magas, 90% feletti töltöttséggel repülnek és 4) rövid, 30-35 perces fordulóidővel. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor már 5 repülőgép egyidejű indulása/érkezése cca. 1,600-2,100 légi utas tartózkodását jelentené a T1-en. Sajnos, az épület kialakítása nem felelne meg ilyen igénynek - utasellenőrzés, útlevélellenőrzés, poggyászkiadás, stb. - és a műemléki védettség miatt az átépítés nem lehetséges. Az az ellenérv, hogy a "MAlÉV is onnan repült" nem helytálló: az Ő esetükben 1) a forgalom időbeli eloszlása egyenletesebb volt, 2) kisebb kapacitású repülőgéppel és 3) alacsonyabb kihasználtsággal üzemeltek, valamint 4) hosszabb fordulóidővel. Üdvözlettel: RM89

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk