Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest Ötpacsirta u. 2. Tel.: 318-2444, 338-2775 Fax: -
  e-mail: bek@bek.hu




K e r e s é s
 
 
F ó r u m
 
 
G a l é r i a
 
 
A l k o t á s ok
 
 
S a j t ó l á d a
 
 
K é r d é s e k -
v á l a s z o k
 
 
H o n l a p -
t é r k é p
 
Budapesti Építészkamara Facbook oldala
F r i s s    h í r e k H í r l e v e l e k H í r a r c h í v u m H a n g a n y a g o k
Adótanácsok Jogi tanácsok Sajtófigyelő Állás keres-kínál
Emődi-Kiss Tamás sajtóreferens BÉK Titkárság
Interjú Nagy Bálinttal 2009. május 28.

„Jó lenne jellegzetesen pesti, utca-közeli
helyként megformálni.”

Új kulturális központ épül a fővárosban

A FUGA Budapesti Építészeti Központ egyszerre galéria, szórakoztató, informáló és közösségalakító intézmény, Budapestünk megismerésének fontos helye kíván lenni. A kulturális világban és a közéletben is tapasztalt, és ismert két leendő vezetővel, Nagy Bálint építésszel, az N&n galéria tulajdonosával, és dr. Rév András közgazdásszal, könyvkiadóval beszélgetett Emődi-Kiss Tamás.

EKT: Tulajdonképpen alig ismerjük a várost alakító folyamatokat. A városfejlesztés irányát, céljait a városlakók nem alakítják. Az, hogy az építészet által létrehozott épület - mint kulturális tárgy - nem csak funkcionális eszköz, hanem közösségformáló erő, mind a mai napig nem tudatosult, sokaknak talán véleménye sincs róla. Pedig épített környezetünkből fakadó benyomásaink mélyen beépülnek személyiségünkbe, befolyásolva-alakítva ízlésünket, toleranciánkat, újra való nyitottságunkat! A környezet alakításában való részvétel hiányában elvész a demokrácia ebben kifejeződő ereje és belőle fakadó közösségi élménye. Sokat veszítünk a demokrácia szépségéből. Az építés pedig politika a szónak közösségformáló értelmében. Nagy Bálint a rendszerváltás előtt az ellenzéki mozgalmak egyik ismert művész alakja volt. Az építészet sem volt akkor független a politikától. Ma a kulturális piac, ahol dolgozik, és ahova a FUGA is beépül, hétköznapokon mennyire lehet független?

NB: Abban amit én csinálok évek óta, határozottan állítom, nincsen jelen a politika. Szakmapolitikai szinten pedig a központot létrehozó - a budapesti építészek alkotta - Budapesti Építész Kamarának kell a felmerülő kérdéseket kezelni, védőernyőt biztosítani. A FUGA feladata az építészet megismertetése, értékeinek bemutatása a „kultúra-fogyasztók” számára. A város közönsége sajnos ma igen kevéssé érdeklődik az építészet iránt, nekünk azzal kell foglalkoznunk, hogyan vezessük be őket ide.

EKT: A kacskaringós, közügyektől sem érintetlen éppen most 60 éves életpályáján ez az elnyert lehetőség újabb fordulat.

NB: Sokáig hessegettem a gondolatot, hogy vállalkozzak rá. Akkor döntöttem el, mikor András igent mondott az együttműködésre, de a galéria 9 éve nélkül sem vállaltam volna.

EKT: dr. Rév András a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese, majd a Novotrade kiadó, a HVG könyvkiadó igazgatója volt. Van affinitása ehhez a munkához.

RA: Nyilvánvalóan kell egy nyitottság a kultúra iránt, de valójában egy ilyen központ működtetése, akárcsak a könyvkiadás, az én szememben tisztán üzlet.

EKT: A pályázati anyagukból kitűnik, hogy az intézmény önfinanszírozó működésre törekszik. Tartható a kulturális misszió dominanciája a szükséges bevétel-biztosító tevékenység mellett?

RA: A központ fő profiljában foglaltak nem hoznak elegendő bevételt, ez látható, ezért kerestünk más lehetőségeket, amelyek ehhez kapcsolhatók: termékismertetők, konferenciák, egy kulturális internet-lap működtetése. Ezek, és az estleges továbbiak igyekeznek tematikusan kiegészíteni a fő tevékenységet, miközben bevételt produkálnak.

NB: Ezen túl a szervezett rendezvények – például koncertek, gyerekmatinék – pozitív árukapcsolásként biztosítják az építészet számára a közönséget. Aki eljön, az már a kiállítást is megnézi, beszélget, belehallgat az éppen zajló egyéb eseményekbe is. Tervezünk kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat, vitákat, és nagyobb léptékű megmozdulásokat is. Tapasztalatom szerint a látogatók zöme a megnyitókra, eseményekre koncentrál. Ez akkor lehet másként, ha a kiállítás alatt a kiállító is aktív. A közönség az ő személyéhez, munkájához, a kiállító intézmény tevékenységéhez kötődik, neki is szerveznie kell a közönségét, baráti körét, munkatársait, megrendelő-, vagy ügyfélkörét, iskolák esetében a hallgatóit, diákjait. Igyekezni fogunk a kiállítókat és résztvevőket arra ösztönözni, hogy a bemutatókat olyképpen állítsák össze, hogy az a nagyközönségnek szóljon. A magyar kultúra-fogyasztó közönség egyébként ma a szövegekre és verbalitásra nagyon érzékeny…

EKT: Én éppen azt gondoltam, hogy a mai világ alapvetően vizuális, vagyis, amit nem tudunk megmutatni képen, az nem is létezik. A látvány a fontos.

NB: Igen, de ha nincs szöveg a kiállításhoz, csak a képek, hamar távozik a néző. Nagyon igényli az eligazítást, a magyarázatot. Szeretné érteni is amit lát, szeretné megismerni, és nagyon hálás amikor ezt megkapja.

EKT: A kiállítások, kisebb művészeti kulturális helyek szépek - és kissé üresek. Ez itt gondolom másképpen lesz.

NB: Az építészeti központ és a művészeti galériák közt az lesz a különbség, hogy a képzőművészeti galériák profitorientáltak, a fizetőképes keresletet célozzák meg, már a megnyitókon is, nem a nagyközönséget. Vannak „csak” kiállítóhelyek, amelyek viszont nagyon pici alternatív helyek, amelyeknek törzsszerzőik, és ennek megfelelően törzsközönsége van. Az építészeti galériának nincs törzsközönsége, hanem az egyes kiállításoknak, rendezvényeknek, eseményeknek van közönsége. Az N&n galéria 170 eddigi rendezvénye alapján tudom, hogy nem lehet csak a törzsközönségre számítani, és a központnak nem is ilyesmi a célja. Minden rendezvény a saját közönségét hozza, ezzel heterogén és tág kört ér el. A FUGA nem csak, és elsősorban nem szakmai célközönségű, ez az átlagos galériához képest korosztályban is, és társadalmi megoszlásban is kevertebb, összetettebb. Akik fontosak még, a turisták, akik messzire viszik a hírt. A központ ilyen szempontból a belvárosban, a Petőfi Sándor utca 5-ben nagyon jó helyen van.

EKT: A tervek közt szerepel a szemközti Katona József Színházzal való együttműködés valamilyen formájának megteremtése. Mi ennek a lényege?

NB: Terveztem színházat, éppen a Katona egyik játszóhelyét is. Tudom, hogy egy színház számára soha nincs elég játszóhely. Másrészt a színház előcsarnokában is vannak éppen kiállítások. Ha a színház előcsarnokában építészet van kiállítva, és ha az építészeti központba egy-egy színdarab is bekerül, annak van pozitív hírértéke. Ezt szerintem szépen és jól ki lehet használni. A budapesti kulturális piac kínálata egyébként telített, de meggyőződésem, hogy például az ilyen újszerűségre van kíváncsiság és érdeklődés.

EKT: Egy új hely belépése mindig felkavarja a fennálló viszonyokat. Hogyan épül be a központ a már működő kulturális kínálati piacba?

RA: A Fugának először el kell helyezkednie a kulturális mezőnyben úgy, hogy ne tegye tönkre a városháza beszélgetéseket, a Tálalóval se konkuráljon, és így tovább.

NB: Erről a piacról elég sokat tudunk. Megállapodásokra gondolunk, miképpen például az N&n és a HAP között is létezik. A FUGA profilja szerint nem egy hivatal, és elsősorban nem is a szakmai reprezentáció bemutatóhelye. Sokkal inkább jó lenne jellegzetesen pesti, alternatív, utca-közeli helyként megformálni. Persze mindent, a városban, az önkormányzatok tevékenységében az építéssel kapcsolatos, szintén meg kell jeleníteni. Régi elképzelésem például, hogy a főépítészek mutassák be mi épült a kerületükben. Szerveztünk korábban egy kiállítást a Havanna lakótelepről.  A kerületiek évek óta nem járt a belvárosban, úgy mozogtak itt, mint a turisták. Nagy a város, nem ismerjük egymást igazán.

EKT: Ez a hely tehát más lesz. Az ismerkedések, a megismerés helye?

NB: A magyar építészetet lényegében százas nagyságrendű építészhez kötik, ahogyan az Építészfórum is írta. Ezen a jelenségen gondolkodnunk kell, bár a számmal nem értek egyet.
A FUGA létrehozásának ötlete egyébként eleinte mindent magába kívánt foglalni: oktatást, művészettörténeti tevékenységet, kutatást, konferenciákat, kiállítást, mint egy nagy szocialista vállalat. Ez azóta finomodott. Egyike lesz a városban működő kulturális központoknak, de megkerülhetetlenül fontos hely. A FUGA egyébként a szakmailag megkerülhetetlen kamara intézménye, de a központot úgy kell kialakítanunk, hogy ez közben ne domináljon.

EKT: Mindenhol fontos a célok finanszírozhatóságának biztosítása. Hogyan lehet eladni a FUGÁ-t a leendő támogatóknak?

RA: Nagy presztízsű hellyé kell fejleszteni, szakmailag és kulturálisan. Ebben az esetben minőségi szponzorokat lehet hívni. Az például jó volna, ha a termékgyártó cégek a közvetlen elérést szolgáló promóciós anyagok, prospektusok készítése helyett az erre szánt pénzt támogatásként adnák oda az építészeket tömörítő szakmai kulturális központnak, ahol ráadásul a közönség is jelen van. A mi központunknak kellő súlyúnak kell lennie. Először nagy szakmai befektetőket szeretnénk megnyerni, akik például saját újság kiadással is foglalkoznak, érezhetően fogékonyak a szakma kulturális, és képzési támogatására. A mecénásként fellépő cégek támogatásra fordított összegeiket véleményem szerint nem feltétlenül hatékonyan költik el. Érdemesebb egy valóban minőségi, és átfogó szakmai központot támogatni. Erről meg kell győznünk őket.

EKT: Ezt szolgálja a külföldi neves építészek számára biztosított megjelenés is?

NB: Nem. Ennek elsődleges célja, hogy a hozzánk érkező külföldi építész bemutatkozhasson Budapestnek, a város közönségének. Ezt a szakmai működési engedélyt megadó kamara számukra elő is írhatná, s mi teret adunk ezeknek a „lánykéréseknek”.

EKT: Ismereteink szerint a Bécsben működő hasonló központ fele-fele arányban városi, és központi állami költségvetésből finanszírozott. Budapestnek nem kellene támogatnia egy ilyen központot?

NB: De igen, ám erről esetleg csak jövőre lehet tárgyalást kezdeményezni, egy még nem működő kezdeményezésre nem áldoz, még ha lenne forrás akkor sem. Viszont később már vélhetően a főváros kulturális-szakmai önkormányzata sem akar kimaradni, lemaradni a FUGA eseményeit és támogatását illetően, akár a kerületek, akár szakmai csoportok, cégek, aktív részvétele mögött.

EKT: Visszakanyarodva a helyhez. Hogyan lesz ez figyelemfelkeltő, az utcában is „megkerülhetetlen” köztéri fórummá?

NB: A portál nagyon fontos felület, ahol minden nap sötétedéstől mozgóképi anyag jelenne meg, az elmúlt nap eseményeiről, de monitoron állandó információkat is vetítünk. Sok esemény átkerül a NN galériából ide, mert ide való, így például a Budapest Nívódíj átadás, a korábban oda tervezett Budapest Szíve kiállítás. Az utcafronti tér működtetésére vonatkozóan a kávézó-beszélgető fórum mellett működő könyv-kiadványbolt kettős célú: a turisták szakmai informálása és a szakma kiszolgálása nívós árúval, sőt kicsit pótolni szeretnénk a megszűnt Műszaki Könyváruházat is.

EKT: Felvállalja a FUGA annak bemutatását is, ami esetleg nem sikerült, lehet itt majd arról is beszélni, vitázni, ami nem működik a városban?

NB: Volt egy sorozatom a Beszélőben, ahol havonta írtam egy épületről, s terveztem, hogy mindig írok egyről, amelyik kifejezetten nem jó. Ez végül nem valósult meg. Kértem fel neves építészeket kritikára, de nem vállalták. Az építészeti kritika még mindig nem vert gyökeret nálunk, miközben a zenei és képzőművészeti, de a médiakritikának is már hagyománya van. Az egyes kerületek bemutatkozását például úgy képzelem, hogy a mi fotósunk dokumentálja, s behozza a kerületi sikereket, kudarcokat, vagyis a valódi képet. Bemutatjuk mi lett, és ha kell azt is, milyen lehetett volna.

EKT: Milyen tapasztalatuk van a médiával?

NB: Az N&n galériában volt, hogy egy évben több televízió is jelen volt, máskor meg egész évben senki a sajtó részéről. Nehéz előre megjósolni az érdeklődésüket. Mi a Budapest TV-t szeretnénk bevonni állandó partnerként.

EKT: A Budapesti Építész Kamara június 5-én már itt tartja éves Küldöttgyűlését. Hivatalosan mikor nyílik a központ?

NB: Októberben, a Budapest Szíve tervet bemutató rendezvénnyel, a belváros és egyben a FUGA bemutatkozásaként. Ez a terv egyébként a központ szempontjából is fontos. A közeli jövőben, amikor a Petőfi Sándor utca e szakasza sétáló utca lesz, a FUGA igazi városi fórummá válik.

2009. május 25.

 
Magyar Építész Kamara honlapja FUGA Budapesti Építészeti Központ epiteszforum.hu Építész Továbbképző BÉK Nívódíja 2018 BÉK Nívódíja 2017 BÉK Nívódíja 2016 BÉK Nívódíja 2015