Főoldal  
bejelentkezés bejelentkezés
regisztráció > jelentkezési lap > súgó > támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram
Műveletek Lekérdezés Lekérdezés alapadatokra az alkotás helyére tervezői adatokra beruházói adatokra műszaki és leíró adatokra

adatlap: A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete

Alapadatok

A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 1. kép Minősített alkotás megvalósulás éve:
2001
nyilvántartás jellege:
minősített
jelleg:
új
szakirány:
építészet
fajta:
mezőgazdasági létesítmény
regisztráció ideje:
2006-02-23

Tervezői adatok

felelős tervező: életműért kapott díjak: 
    Ybl-díj 2002
társtervező:
Selényi György Árpád
statikai tervező: életműért kapott díjak: 
    Ybl-díj 1986

Az alkotás helye

ország:
Magyarország
hely:
3934 Tolcsva
cím:
Bajcsy Zsilinszky út 45.
helyrajzi szám:
38

Műszaki és leíró adatok

műszaki megjegyzés:
Műemléki környezet; a Világörökség része
szintterület:
4.000 nm.
műszaki leírás:
Tolcsván, a hajdani mezőváros belterületén épült fel az OREMUS társaság új szőlő- és borfeldolgozó üzeme. Az új épület műemléki környezetben, gótikus és romantikus stílusú  templomok, barokk kastély ( Waldblott- kastély) és  középkori eredetű öreg borpincék szomszédságában található. A telken a klasszicista Stépán-kúria ( más néven Kurucz- kastély) és egy múlt századi intézői házból átalakított irodaépület  álltak már a tervezés kezdetekor. A Megrendelők (a tulajdonos a spanyol Alvarez család) nem a "zöldmezős beruházást" választották: a borkultúra szerves részének tekintették a történeti hagyományt, a régi és az új épületek egységét.( Érdekes adalék, hogy a társaság tulajdonában lévő OREMUS dűlő szőlőjéből készült az első tokaji aszú 1630-ban, Lóránttfy Zsuzsanna fejedelem asszonynak jegyajándékul).
A helyszín, a Kurucz-udvar, erősen lejtő domboldal: az épület és a mellette- fölötte lévő közút között 8, illetve 12 m a szintkülönbség. Ezt az építést nehezítő körülményt építészetileg előnyre lehetett váltani: a nagy alapterületű programot ( nettó 3463 m2) sikerült nagyrészt pinceként megépíteni és a földbe rejteni. Így a telek eredeti  4,3 % beépítettsége mindössze  9,2 %-ra növekedett, ( miközben a  bruttó szintterület  28,4%). Más előnye is volt a szintkülönbség kihasználásának: a technológia a gravitáció kihasználására épül, így minden gépesítettség mellett gazdaságos és a hagyományos feldolgozás elvét is követi.    
A kivitelezés 1999 januárjában kezdődött, és bár az évszázad egyik legkeményebb tele nehezen ért véget, az épület nagyobbik felét még 99 őszén üzembe lehetett helyezni közművekkel és kiszolgáló utakkal együtt.  A generálkivitelező, a miskolci ADEPTUS RT  500.000. Ft napi kötbér mellett  vállalta és teljesítette a határidőt, így a szüreti munkák és a szőlőfeldolgozás  már az új épületben folyhattak. A teljesen kész épületet 2000 júliusában adták át.
Az OREMUS társaság filozófiája: úgy alkalmazni a modern borászati technológiákat, hogy közben a tokaji bor készítésének a hagyományait is megtarthassák. Ezt  az elvet követte az építészeti koncepció is: a funkcionalista  szerkesztésmód és a korszerű építéstechnológia párosul a környék - Tokaj-Hegyalja - építészeti hagyományaival; az új anyagok mellett megjelennek a környéken szokásos építési anyagok is (a vulkáni eredetű kőburkolatok), az új vasbeton szerkezetek dongaboltozataikkal a hagyományos pincék formáit idézik.
Technológiailag az új épület a szőlő- és borfeldolgozás teljes keresztmetszetét biztosítja, a szőlő behozatalától a kész palackozott italok elszállításáig.
Az épület főbb funkcionális terei:1 .szőlőfogadó és feldolgozó épület, 2.tartályos erjesztő tér, 3.palackos érlelőtér, 4.palackozó, 5.kádárműhely, 6.traktorszín.  A 2.3.és a 6. terek vasbeton boltozattal készültek. A környék említett hagyományai miatt e megoldás szokatlannak, sőt eleinte merésznek tűnt, elsősorban a megrendelő képviselői számára. Legfőbb ellenvetésüket, hogy t.i. a vasbeton "rideg" vagy "csúnya", "ipari", szakmai érvekkel lehetett és kellett elhárítani. Ugyanakkor ezt a formát  részben ők is iniciálták. A tervezés kritikus pontja volt a dongaboltozatok ívelésének az eltalálása, mert a tervezők el akarták kerülni a múltidéző nosztalgiázást, de a térhatásában mégiscsak a hagyományokat követő boltozatoknak újnak és  korszerűnek is kellett lennie. Ez a pengeélen táncolás, ez a kettősség végigkísérte a tervezést és  érvényesül tudatosan az épület homlokzatain is, hiszen a hagyományos anyagok idézik modern formanyelven a többszázados építészeti kultúrát. A belső terekben a vasbeton szerkezetek miatt ez a racionális, mérnöki szemléletre épülő, de a hagyományokat továbbvivő szándék talán még nyilvánvalóbb.
A vasbeton boltozatok  alkalmazását egyrészt a szintkülönbségből eredő pince-szituáció indokolta, másrészről technológiai igény volt a télen-nyáron állandó ( 14-16 C) hőmérséklet biztosítása. Ezt szolgálják a kb. 1,5-2,0 m vastag földfeltöltések, illetve a vastag külső falak (az erjesztőtér fala 80-90 cm vastag).
A lefedés dongaformája révén igen gazdaságos szerkezeteket lehetett létrehozni.  A viszonylag nagy fesztávolságból és a vastag földfeltöltésből adódó terheket 20 cm födémlemez vastagsággal és normál födémvasalással meg lehetett oldani. De a stabil megtámasztást adó boltozatok biztosítják az épület merevségét és  a kamionforgalommal terhelt domboldal megtámasztását is. Nyilvánvaló, hogy a nyomott szerkezet, a dongaforma révén ez a konstrukció a normál síklemez teherbírásánál jóval többet tud statikailag.   
Természetesen a dongaformák alkalmazása a statikai előnyök mellett az építészeti koncepciónak is alapja volt: a tervezők fel akarták idézni a történeti pincék hangulatát- formáját. Emellett a borkészítést körülövező misztikát és szakralitást ("a bor temploma") ezekkel a térformákkal kívánták kifejezni.
A kivitelező számára a szokásostól eltérő vasbeton konstrukciók megépítése komoly kihívást jelentett: az első pillanattól kezdve partneri munkát és szellemi együttműködést minden fázisban, különösen a szigorú, kötbéres időkeretek miatt. A  normál födémzsaluzáshoz használt DOKA zsaluzórendszert szellemesen alkalmazva azonban a boltozatokat gyors ütemben el tudta készíteni. Megépítésük a szerkezetépítők bravúrja volt, de az építéstechnológiában végül semmilyen gondot nem okozott.
Az üzemi funkciónak  meg  kellett felelni, ezért a  helyszínen zsaluzott vasbeton felületek nyersen maradtak , így minden elektromos- gépészeti- és technológiai vezeték falon kívül van vezetve, minden látszik. Ez az összes szakipari munkának az átlagot meghaladó színvonalú kivitelezését követelte meg. Ugyanakkor építészeti- esztétikai szándék is volt a szép vasbeton szerkezetformákat megmutatni. A high-tech színvonalú csillogó rozsdamentes gépek látványát a matt felületű nyersbetonok szépen ellensúlyozzák. A tervezés elején felmerült ugyan a vezetékrendszerek rejtett vezetésének az alternatívája, de ezt csak rendkívüli költségekkel lehetett volna megoldani ( külön járható csatornarendszerek, pl.) és ez minden technológiai jellegű változtatást, módosítást megnehezített volna.
Az épület együttesben háromféle dongaszerkezet készült:
A palackos érlelőtér szinte  teljesen a föld alatt van, a  már palackozott italok raklapokon történő tárolására és további érlelésére szolgál. Szerkezetileg a lejtőre merőlegesen álló dongaboltozatok sora. A két szélső mező merevségét a csatlakozó szőlőfogadó épület, illetve a  domb felé néző "bütüfal" vasbeton támpillérei biztosítják. A dongákat tartó harántfalakat íves nyílások könnyítik, amik a boltozott mezőket egy térrendszerré nyitják össze.
Az erjesztőtér a palackos érlelőtér lejtő felőli szomszédja,  tartályaiban erjed a must borrá, illetve a köpenyhűtésű- fűtésű tartályokban bizonyos borok utókezelése történik. A technológia számára egységes légterű, csarnok jellegű térre volt szükség. A szintvonalakkal párhuzamosan álló dongaboltozatra az érlelő harántfalai merőlegesen csatlakoznak. A lejtőirányú erőket vízszintes illetve íves harántirányú gerendázat hordozza. (A két "mellékhajó" vizszintes gerendázata és a "főhajó" íves gerendázata tul. képpen Palladio-motívum). A két szerkezeti irány összemetsződéséből adódik ki a barokkból ismert fiókos dongaboltozat. A gerendázatot PERI zsaluzattal készített karcsú (40 cm átmérőjű) kör keresztmetszetű oszlopok hordják.
A traktorszín félig földbe rejtett szerkezete tulajdonképpen féldonga formájú. A zsaluzás könnyítése és gyorsítása miatt az ív 3 db egyenes szakaszból lett elkészítve, ami a nagy rádiusz miatt hasonló térhatást biztosít, mintha végig íves vonalú lenne.
A vasbeton szerkezetek közül említést érdemel még a szőlőfeldolgozó épületé. A 12 m fesztávolságú csarnokban egy DEMAG daru fut végig, ami a szőlőfeldolgozáshoz szükséges konténereket mozgatja. A 12 m fesztávolságú vasbeton gerendákat a helyszínen zsaluzták. Hosszirányban 6,0 méterenként acélkábelekkel aláfeszített fa tetőzetet hordanak.
A szőlőfogadó épület végében található az épület 3 szintjét összekötő monolit vasbeton szerkezetű belső lépcsőház. Esztétikai okokból a lépcső alsó felülete is lépcsőzik, a fokok kiosztását követve. A szerkezeti vastagság csökkentése érdekében az orsótéri fal  tömör vasbeton, amiből a lépcsőkarok lebegő konzolként állnak ki.
Kivitelezési szempontból fontos még megemlíteni, hogy a gyors építést elősegítendő az épület vasbeton szerkezetei önhordóak, a többi térelhatároló szerkezet kitöltő falként épült meg.
Az épület homlokzatai helyben bányászott vulkáni tufa kövekkel és téglával vannak burkolva. Mind a téglának, mind a kőnek egységes ornamentikája van: ún. "csillagmintában" vannak rakva. A mádon bányászott riolittufa kőburkolatoknak ezenkívül a rakási módja is  kifejezi a szerkezeti szerepet, mert ahol a kő teherhordó szerkezetet burkol, rusztikus felületű és ciklop modorban van rakva, ahol vázkitöltő szerepe van, fűrészelt a felülete, szabályos alakú és kötésben rakott. A szürke színű tolcsvai kövek "szegecsekként" vannak elhelyezve, mert fejelő kőelemekként belenyúlnak a hátfalbetonba és így a homlokzati burkolatot valóban szegecsekként rögzítik és felfüggesztik. Az igényes kőburkolatokat helyi kőfaragó- burkoló mesterek készítették gondos munkával és nagy szakértelemmel.
A kőfelületekkel harmonizáló ún. kőmintázatú téglaburkolatot a fehérvári Téglacentrumban ehhez az épülethez gyártották először. A külső kisméretű és a belső POROTHERM tégla 75 cm-ként egy-egy átmenő kettősméretű téglasorral össze van falazva. Ezzel a módszerrel az igen költséges téglarögzítő acél szerelvényeket el lehetett hagyni. Az olcsóbb szerkezeti megoldás egyúttal sajátos csíkozott ritmust adott a homlokzatoknak.
Az épület kishajlású tetőszerkezetei állókorcos RHEINZINK lemezből készültek. A RHEINZINK cég nemcsak a fő szerkezeti részletek terveit készítette el, de a tetőfedő kivitelezőt is ő hozta és munkáját rendszeres művezetéssel ellenőrizte.
A tolcsvai épület vasbeton szerkezeteinek tervezésekor a statikai, esztétikai és technológiai szempontok mellett a gyors megépíthetőség is kardinális kérdés volt. Bebizonyosodott, hogy hagyományos, történeti térformákat idéző , látszatra bonyolult szerkezeti formák is előállíthatók gyorsan,  korszerű zsaluzatrendszerekkel,  felkészült, hozzáértő és ambiciózus kivitelező szakemberekkel. Megjegyzendő, hogy az átlagoshoz képest jelentős esztétikai értéktöbblet létrehozása szellemi ráfordításban  kívánt többletet a beruházó a tervező és a kivitelező részéről de nem igényelt többlet költséget.
A tolcsvai épület tervezését és kivitelezését a borkészítéshez hasonlóan a helyi hagyományok és a korszerű technológia egymásnak való megfeleltetése jellemezte. Így lett az épület egyszerre hagyományos és korszerű.
Végül talán az egyik legfontosabb momentumot kell még kiemelnünk, ami nélkül az épület nem készülhetett volna el ilyen jó minőségben: az építkezés alatt végig nagyon szoros és jó együttműködés volt az Építtető a Kivitelező és a Tervező között.
méltatás:
Borászati üzem, Tolcsva, Építész Műhely, 1998/2

Tolcsvai borászati épület (Építőipari Nívódíj 2001) Árkád, Építőipari- építészeti lap 2002/1

Szép bor - jó ház (Borászati üzem Tolcsván) - Bujdosó Győző írása - Új Magyar Építőművészet 2000/4

A fal vonzásában (A tolcsvai Kurucz udvar új szőlő- és borfeldolgozó üzeme) - Klein Rudolf írása - OCTOGON 2000/4

Sugár Péter esete az Alvarez családdal és a tájjal (Tolcsvai borászati épület) - Golda János írása - Alaprajz 2001/május- június

Tokaj-Oremus szőlőbirtok és pincészet - Klein Rudolf és Kalmár Zoltán cikke - Bor és piac - Borpiaci szakmai magazin 2002 január- február

Weingut in Tolcsva, Ungarn - Peter Sugár, Harmonic mit der Tradition - Alexandra Nussbaum írása - Architectur Aktuell 2001/9

Tokaj-Hegyalja új borászatairól - Erhardt Gábor és Kovács Ágnes vándorépítészek írásai - Új Magyar építőművészet 2002/2, 2002/3

Tokaj-hegyalja építészeti értékei - Arnóth Ádám cikke a Műemlékvédelem 2002/3. száma 136-137. oldal (Tolcsva, Oremus borászat)

Téglaépítészet Magyarországon - Bojár Iván András könyve, OCTOGON könyvek, 2003, 90-91. old., Kuruc udvar Tolcsva,

Kortárs magyar építészeti kalauz - Octogon könyvek - Klein-Lampel 2001. (Lauder iskola, Bp. II. Csalán utcai társasház, Bp. XII. Gaál József utcai társasház, Tolcsva, borászati épület)

Contemporary Architecture in Hungary, Rudolf Klein, Éva Lampel- Miklós Lampel OCTOGON Books, 2002, 48, 49, 74,134,237, oldalak

Vidéki építészeti kalauz  Provincial Architectural Guide, 20th Century, 6 Bt kiadás, Bp, 2002, 151. oldal, Oremus borászat

Szegő György- Haba Péter: 111 év - 111 híres épület,  2004

International Architecture Seminar for "Piranesi Award" - Piran, Obalne Galerije, Piran, 2001

Exhibition of the European Union Prize for Contemporary Architecture, Barcelona, 2001

Millenniumi Építészeti Kiállítás -Millennáris park, Budapest, 2002

UIA berlini kongresszusa, 2002 - magyar szekció

Beruházás adatai

beruházó:
Tokaj Oremus Kft.
költség:
650.000.000 HUF
költség/nm.:
162.500 HUF

képek

A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 1. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 2. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 3. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 4. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 5. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 6. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 7. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 8. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 9. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 10. kép A Tokaj Oremus Kft tolcsvai borászati épülete - 11. kép