adatlap: Science Park irodaház
Alapadatok
megvalósulás éve:2002
nyilvántartás jellege:minősített
jelleg:új
szakirány:építészet
fajta:igazgatási intézmény
regisztráció ideje:2006-02-20
Tervezői adatok
felelős tervező:
társtervező:
életműért kapott díjak:
Kossuth díj 2003
Ybl-díj 1993
munkatárs:
munkatárs:
munkatárs:
munkatárs:
munkatárs:Sólyom Bence
Az alkotás helye
ország:
Magyarország
hely:1117 Budapest
cím:Irinyi J. utca 4-20.
helyrajzi szám:4107/51
Műszaki és leíró adatok
szakmai díjak:
Budapest Építészeti Nívódíja 2002
Casalgrande Padana Grand Prix 3. díj 2005
Pro Architectura díj 2003
FIABCI díj 2004
szintterület:32.800 nm.
műszaki leírás:A Science Park együttes a Petőfi-híd budai hídfője és az Irinyi - Karinthy - Bogdánfy utcák kereszteződésében lévő csomópont között helyezkedik el, a volt Expo terület északi határán. Az új irodaház nem követi a környék eltérő jellegű beépítéseinek egyikét sem (zárt, nagyvárosias tömbök az északi, lakótelep a nyugati oldalon), de változatosabb, egyéni formában mindkét típusra reagál.
A maximális flexibilitásra törekvő épület rendeltetése bérirodaház, amelyben természetesen helyet kapnak a működtetéshez szükséges egyéb kiegészítő funkciók (étterem-konyha, konferenciatermek, gépészet, szauna-fitness, stb.) is.
Tudatosan vállalt célunk, hogy a tervezett épületegyüttes un. urbanizált környezetet ("urban landscape") teremtsen, emocionális, érzelmi síkon is működjön, vagyis több és más legyen, mint a hasonló jellegű beruházások. A szomszédos park, az ahhoz csatlakozó zöldfelületek és az épített tömegek "reakcióba lépnek", átszövik egymást, hogy az utóbbiak sokszínű tereket hozzanak létre maguk körül. Az épületszárnyak között és körül létrejövő terek, zöldfelületek mindegyike más jellegű, hol az épületbe fut be a park (főbejárat), hol éppen fordítva.
Tekintettel az adottságokra, a vonatkozó építési előírásokra és az épület méretére (összesen közel 33.000 m2 földszint +7 szinten + három garázsszint közel 400 parkolóhellyel), az új beépítés bontott tömegű, két, egyenként három szárnyból álló és központi átriumtér köré szervezett, ütemezhetően építhető épületrésszel.
A csuklópontokban elhelyezett központi magok fedett, üvegezett belső terekre néznek, a szárnyakat összekötő közlekedők az átriumból nézve galériaként vagy hídként jelennek meg. A transzparens, magas üvegfelületek tovább könnyítik az önállóan is értelmezhető elemekből felépülő együttest. Az irodaház látványa minden nézőpontból más és más, az épületet - mivel egyben sehonnan sem látható - "fel kell fedezni", körül kell járni, ha meg akarjuk ismerni.
A földszint feletti hetedik irodaszint a homlokzati síktól jelentős mértékben visszalép, az irodaszárnyakat tetőteraszok veszik körül. A teraszokról a teljes körpanoráma feltárul (Gellért-hegy, Duna, Egyetemváros stb.). A homlokzatok síkjában, ahol az a benapozás miatt indokolt, statikai szerep nélküli, könnyed acéltartók jelölik ki az épület tömegét (ezek egyben hordják a szükséges árnyékoló szerkezetet is).
Az egyedi beépítéshez a külső megjelenés puritán, dísztelen egyszerűsége társul. A homlokzatok egy néhány elemből építkező rendszer variációi. Az összkép részben a tömör és üvegezett felületek kombinálásával, részben a síkszerűség megtörésével válik könnyedebbé és oldottabbá.





