adatlap: Újpalotai Katolikus Templom
Alapadatok
megvalósulás éve:2008
nyilvántartás jellege:regisztrált
jelleg:új
szakirány:építészet
fajta:egyházi létesítmény
regisztráció ideje:2009-07-28
Tervezői adatok
felelős tervező:
munkatárs:
Draskóczy Gergely
munkatárs:Rónai Piroska
munkatárs:Merkel Tamás
Az alkotás helye
ország:
Magyarország
hely:1156 Budapest
cím:Pattogós utca 1.
Műszaki és leíró adatok
műszaki leírás:
Kő és tégla
A hetvenes években az újpalotai lakótelepre költözött egy városnyi ember. A lakásaikat magukba foglaló nagy panelházak közé lassanként megépültek a mindennapi életet szolgáló épületek is, üzletek, iskolák, irodák. Arra azonban, ami még a legkisebb faluban is megvolt, és a lakások sokaságát lakóhellyé teszi, itt hiába vártak. A tervezésből hiányoztak vagy vélhetően inkább szándékosan kimaradtak azok az intézmények, amelyek a közösséget szervezik és erősítik, köztük a templomok.
Az újpalotai katolikus közösség szándéka, hogy saját plébániatemplomuk legyen, harmincöt éve fogalmazódott meg, és 2006-ban kapott új lendületet. Az önkormányzat 99 évre telket adományozott a templom építéséhez, a főegyházmegye pedig vállalta az építés költségeit.
Az új plébániatemplom építése a meglévő közösség megerősítésére teremt lehetőséget. A lakótelepek lelki megújulásához olyan épületre van szükség, amely egyszerre fejezi ki a kereszténység évezredes múltjának erejét és az állandó megújulásra való nyitottságot is.
A helyszín meghatározó minden épület karakterének kialakításában. A magasházak közvetlen közelében, a családi házas övezet határán olyan épületet formáltunk, amelyik mindkét beépítési módhoz igazodik. Ilyen értelemben a templom elfogadja a környezet adottságait, de ez nem jelenti azt, hogy hasonulnia kell. Éppen ellenkezőleg, a templom példát kell mutasson, ki kell hogy emelkedjen a környezetéből. A tízemeletes tömbök mellett a templom nem magassági értelemben tud kiemelkedni, - hisz harminc méteres tornyán a kereszt még így is csak épp túlnyúlik a panelházak tetején, - hanem építészeti minőségével. Ugyanakkor a mai világi harsányság közepette a templomnak mértéktartónak, szerénynek, egyszerűnek, de erőt sugárzónak is kell lenni. A hagyományos építőanyagok, a kő, a tégla és a fagerendák alkalmazása emberléptékűvé teszi a házat, mert ezek az emberi történelemmel egyidős építőanyagok. A tégla, amit a homlokzatba építettünk, a ferencvárosi malmok bontásából származik, most egy másféle „kenyeret” fog óvni.
A templom alaprajzi elrendezése hagyományos, a padsorok egy irányba rendezettek, a főoltár felé fordulnak. A főhajó mellett elhelyezett kápolna terét csak az alacsonyabb mennyezet választja el térben. A nyugati kapu és a főoltár határozott tengelyes elrendezését a párhuzamos vonalban elhelyezett és formailag is hangsúlyos keresztelőmedence és felolvasóállvány erősíti. A főhajót a kápolna felőli oldalfalon nyitott hatalmas ablakból beáradó fény tölti be. A lámpák a felülvilágítók és ablakok szerkezetébe illesztve helyezkednek el, így a mesterséges és természetes fény ugyanabból az irányból érkezik. A katolikus templomok hagyományaihoz illeszkedően az ablakok magasan helyezkednek el, rajtuk keresztül inkábba környező fák és az ég látszik, kivéve az utcai homlokzatot, ahol az arra járók a keskeny üvegcsíkokon betekinthetnek a templomtérbe, a keresztelőmedence masszív mészkőtömbje felett elláthatnak a főoltárig.
A homlokzati nyílások és a park felé megnyíló belső udvar pedig a befogadás gesztusát erősítik. Az új épület templom és közösségi ház is lesz. A terei a hitéleti funkciók mellett alkalmasak koncertek és kiállítások, előadások szervezésére. Szeretnénk, ha a templom védett, szintben lesüllyesztett mediterrán hangulatú udvara megtelne élettel hétközben is, az iskolából, munkából hazafelé igyekvők megállhatnának itt egy pillanatra, köztük azok is, akik egyelőre csak keresik a kapcsolatot Istennel.
A hetvenes években az újpalotai lakótelepre költözött egy városnyi ember. A lakásaikat magukba foglaló nagy panelházak közé lassanként megépültek a mindennapi életet szolgáló épületek is, üzletek, iskolák, irodák. Arra azonban, ami még a legkisebb faluban is megvolt, és a lakások sokaságát lakóhellyé teszi, itt hiába vártak. A tervezésből hiányoztak vagy vélhetően inkább szándékosan kimaradtak azok az intézmények, amelyek a közösséget szervezik és erősítik, köztük a templomok.
Az újpalotai katolikus közösség szándéka, hogy saját plébániatemplomuk legyen, harmincöt éve fogalmazódott meg, és 2006-ban kapott új lendületet. Az önkormányzat 99 évre telket adományozott a templom építéséhez, a főegyházmegye pedig vállalta az építés költségeit.
Az új plébániatemplom építése a meglévő közösség megerősítésére teremt lehetőséget. A lakótelepek lelki megújulásához olyan épületre van szükség, amely egyszerre fejezi ki a kereszténység évezredes múltjának erejét és az állandó megújulásra való nyitottságot is.
A helyszín meghatározó minden épület karakterének kialakításában. A magasházak közvetlen közelében, a családi házas övezet határán olyan épületet formáltunk, amelyik mindkét beépítési módhoz igazodik. Ilyen értelemben a templom elfogadja a környezet adottságait, de ez nem jelenti azt, hogy hasonulnia kell. Éppen ellenkezőleg, a templom példát kell mutasson, ki kell hogy emelkedjen a környezetéből. A tízemeletes tömbök mellett a templom nem magassági értelemben tud kiemelkedni, - hisz harminc méteres tornyán a kereszt még így is csak épp túlnyúlik a panelházak tetején, - hanem építészeti minőségével. Ugyanakkor a mai világi harsányság közepette a templomnak mértéktartónak, szerénynek, egyszerűnek, de erőt sugárzónak is kell lenni. A hagyományos építőanyagok, a kő, a tégla és a fagerendák alkalmazása emberléptékűvé teszi a házat, mert ezek az emberi történelemmel egyidős építőanyagok. A tégla, amit a homlokzatba építettünk, a ferencvárosi malmok bontásából származik, most egy másféle „kenyeret” fog óvni.
A templom alaprajzi elrendezése hagyományos, a padsorok egy irányba rendezettek, a főoltár felé fordulnak. A főhajó mellett elhelyezett kápolna terét csak az alacsonyabb mennyezet választja el térben. A nyugati kapu és a főoltár határozott tengelyes elrendezését a párhuzamos vonalban elhelyezett és formailag is hangsúlyos keresztelőmedence és felolvasóállvány erősíti. A főhajót a kápolna felőli oldalfalon nyitott hatalmas ablakból beáradó fény tölti be. A lámpák a felülvilágítók és ablakok szerkezetébe illesztve helyezkednek el, így a mesterséges és természetes fény ugyanabból az irányból érkezik. A katolikus templomok hagyományaihoz illeszkedően az ablakok magasan helyezkednek el, rajtuk keresztül inkábba környező fák és az ég látszik, kivéve az utcai homlokzatot, ahol az arra járók a keskeny üvegcsíkokon betekinthetnek a templomtérbe, a keresztelőmedence masszív mészkőtömbje felett elláthatnak a főoltárig.
A homlokzati nyílások és a park felé megnyíló belső udvar pedig a befogadás gesztusát erősítik. Az új épület templom és közösségi ház is lesz. A terei a hitéleti funkciók mellett alkalmasak koncertek és kiállítások, előadások szervezésére. Szeretnénk, ha a templom védett, szintben lesüllyesztett mediterrán hangulatú udvara megtelne élettel hétközben is, az iskolából, munkából hazafelé igyekvők megállhatnának itt egy pillanatra, köztük azok is, akik egyelőre csak keresik a kapcsolatot Istennel.
Beruházás adatai
beruházó:
Esztergom-Budapest Főegyházmegye
képek
