Főoldal  
bejelentkezés bejelentkezés
regisztráció > jelentkezési lap > súgó > támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram
Műveletek Lekérdezés Lekérdezés alapadatokra az alkotás helyére tervezői adatokra beruházói adatokra műszaki és leíró adatokra

adatlap: Magyar Természettudományi Múzeum

Alapadatok

- Minősített alkotás megvalósulás éve:
2004
nyilvántartás jellege:
minősített
jelleg:
bővítés
szakirány:
építészet
fajta:
kulturális intézmény
regisztráció ideje:
2007-02-21

Tervezői adatok

felelős tervező: életműért kapott díjak: 
    Ybl-díj 1990
munkatárs:
Müller Ferenc
munkatárs: munkatárs:
Gáti Attila László
belsőépítészet: belsőépítészet: belsőépítészet:

Az alkotás helye

ország:
Magyarország
hely:
1083 Budapest
cím:
Ludovika tér 2.
helyrajzi szám:
36030

Műszaki és leíró adatok

szintterület:
13.860 nm.
műszaki leírás:

A Magyar Természettudományi Múzeum újjászületése a
Ludovika Akadémia épületegyüttesében


A Ludovika Akadémia, mint elsőrendű közintézmény tervezésére József nádor Pest, de mondhatjuk az egész ország egyik vezető építészét, Pollack Mihályt kérte fel, akinek a Nemzeti Múzeum után ez a legjelentősebb, ma is álló pesti középülete.
Az 1829-ben megkezdett, a közvélemény kitüntető figyelmével kísért építkezés a 30-as évek végéig tartott. Különös, hogy a nagy érdeklődés ellenére mily kevés és alig érthető ábrázolás maradt – készült – az új látnivalóról. Az épület méreténél és jelentőségénél fogva feltehetően részletes – tervsorozata hivatalos őrzési helyén, a Szépítő Bizottmány irattárában nem maradt meg.
A Ludovika emeletes lovardája, mely e sportolást szolgáló épülettípusnak minden bizonnyal az első példája volt, mára egyedüli hímondója maradt a múlt századi – zárttéri lovaglás emlékének. A lovardák szokásos alaprajzi elrendezését mutató épület kétszintű kialakításával, a lovaknak az istállók és lovarda közötti, az épületen belüli mozgatásával igazi kuriózum lehetett. A használaton kívüli Lovarda, alias Alfa mozi 1993-ban kiégett. A hiteles helyreállítás gondos kutatómunkát igényelt. A főépület általános leromlottsága ellenére minden részletében rekonstruálható. Az épületegyüttesről műemléki tudományos dokumentáció készült (Bor Ferenc, 1994.).
Az épületegyüttes az 1830-as években épült fel. A főépület 1835-re készült el, ezt követte 1839-ben a Lovarda átadása. A magyar honvédtiszt-képzés ezekben az épületekben indult 1848. februárjában, és otthont adott annak egy évszázadon keresztül. 1949-től tucatnyi bérlője, használója volt az épületegyüttesnek (ELTE-TTK, Statisztikai Hivatal, Alfa mozi, stb.)
A volt Ludovika Akadémia épületegyüttese és az Orczy-kert múzeumi célú hasznosításának gondolata 1991-ben vetődött fel. Az 1802-ben alapított Magyar Természettudományi Múzeum a városban szétszórtan, több épületben és épületrészben helyezkedett, helyezkedik el. Az intézmény közel 200 éves története során most kínálkozik először lehetőség arra, hogy a Múzeum minden gyűjteményét érintően saját épületbe költözzön és tudományos jelentőségéhez méltó környezetben folytassa kutatási, gyűjteménytárolási és közönségszolgálati tevékenységét. Az alapvető kérdések elemzésével 1993-ban készült egy elhelyezési terv, amely azt vizsgálta, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum valamennyi részlege, a bővítési lehetőségeket is mérlegelve, elhelyezhető-e a volt Ludoviceum épületegyüttesében. Az ezt követő, többfázisú tervvizsgálat eredményeképpen bizonyossá vált, hogy a volt Ludovika Akadémia épületegyüttese és környezete egy teljes rekonstrukció figyelembevételével, bővítményeivel együtt maradéktalanul biztosítják a Magyar Természettudományi Múzeum elhelyezésének feltételeit. Az is világosan látszott, hogy több ütemben végrehajtható, hosszú folyamatról van szó.
A teljes tartalmú rekonstrukció indításaként meg kellett oldani a Nemzeti Múzeum épületéből kiköltöző Ásványtár végleges helyre történő telepítését, ami 1996. januárjában megtörtént. Ezt követte a volt Lovarda épületének rekonstrukciója, kiállítási és közönségforgalmi funkciók befogadásával, Ünnepélyes megnyitására az európai kulturális miniszterek jelenlétében 1996. október 29-én került sor. /I. ütem/
A II. ütemben 1997-99. között elkészült a Főépület tetőtér-beépítése, ahol az Embertani tár és az Állattár részlegei és az épületegyüttest ellátó, új gázkazánház és hűtőközpont kaptak helyet, az alagsorban és a földszinten pedig elkezdődött a központi ellátó egységek kiépítése /épületfelügyeleti és biztonsági központ, elektromos központ, új vízmérő, sprinkler gépház, gázfogadó, hőközpont, aggregátor, később a kiállítási fény- és hangvezérlő stúdió/.
2004. évben fejeződött be a Főépület udvara alatti beépítés, a Főépület és Lovarda közönségforgalmát szervező összekötő épület, valamint a két térszín alatti építmény közötti átjáró kivitelezése, közönségszolgálati, kiállítási, gyűjteményi raktárbázis és a gépkocsitároló tartalommal, a 2006. évben a Főépület rekonstrukciója részeként a DNS labor és az Őslénytár használatbavételével folytatódott a sor. /III. ütem/ Jelenleg a műemlék Főépület befejező ütemeinek tervei készülnek.
A rekonstrukció és bővítés során alkalmazott építészeti, valamit technikai eszközrendszer összhangban van az épület és környezete eredeti minőségével, a műemlékvédelmi szempontok érvényesítésével, valamint a múzeum fenntartásának korszerű követelményrendszerével.
Az új épületegyüttes – mint azt a már eddig elkészült részek is reprezentálják – korszerű, a XXI. század igényeinek megfelelő elhelyezést biztosít a pótolhatatlan értékű gyűjteményeknek, helyt ad a közönséget szolgáló nagyszabású természettudományos kiállításoknak és programoknak, és magas színvonalon biztosítja a természettudományi kutatómunka feltételeit.
A Lovarda rekonstrukciója elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját.


 Mányi István

Beruházás adatai

beruházó:
Magyar Természettudományi Múzeum
költség:
4.500.000.000 HUF
költség/nm.:
350.000 HUF

képek

- - - - - - - - - - - - - - -