Főoldal  
bejelentkezés bejelentkezés
regisztráció > jelentkezési lap > súgó > támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram
Műveletek Lekérdezés Lekérdezés alapadatokra az alkotás helyére tervezői adatokra beruházói adatokra műszaki és leíró adatokra

adatlap: Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely

Alapadatok

- Minősített alkotás megvalósulás éve:
2004
nyilvántartás jellege:
minősített
jelleg:
bővítés
szakirány:
építészet
fajta:
kulturális intézmény
regisztráció ideje:
2007-02-21

Tervezői adatok

felelős tervező: életműért kapott díjak: 
    Ybl-díj 1990
munkatárs: belsőépítészet: belsőépítészet: táj- és kertépítészet:

Az alkotás helye

ország:
Magyarország
hely:
1094 Budapest
cím:
Páva u. 39.
helyrajzi szám:
37132

Műszaki és leíró adatok

szakmai díjak:
 
 
Budapest Építészeti Nívódíja 2004
 
Pro Architectura díj 2005
 
Építőipari Mesterdíj  2005
 
Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2006
szintterület:
4.689 nm.
műszaki leírás:

A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény épületegyütteséről

Páratlan lendülettel folyik Ferencváros rehabilitációja. Sorban épülnek újjá a minden tekintetben amortizálódott lakótömbök.
A köznyelvben Holocaust Múzeumként számon tartott épületegyüttes ebben az átalakuló városrészben épült fel. A helykijelölés az Auschwitz Alapítvány javaslatára történt azzal az alapvetéssel, hogy a holocaust áldozatainak emléket állító intézmény létesítésének része és feladata legyen a pusztulóban lévő Páva utcai zsinagóga megmentése. (Baumhorn Lipót, 1923.)
A vészkorszakban itt internálótábor működött. Az épületet 1923. óta felújító kéz nem érintette, 1982-ben bezárták, üresen állt, pusztult. Bár a helyszín körüli vita végig kísérte az építkezést, azt mi autentikus helyként fogadtuk el. Hittünk a hely erejében. Történetileg is, az acsarkodó tűzfalak szorításában is megfelelő adottságokat láttunk. A szűk utcakereszteződésben, a bejárat előtt teresedést képeztünk. Az utca felőli térhatárolást és térosztást tömör kőfallal épített árkádsor adja. Ez az építészeti elem kívülről a védettséget, a belső kert felől az emlékfal örökkévalóságát szolgálja.
Az érkezés tengelyében a tömbbelsőben épített zsinagóga áll. Az ezt harántoló átlóra szerkesztettük az új épületstruktúrát. A tengelyek metszéspontjában, a templom főbejárata előtt emlékoszlopokkal határolt kvadratúrát hoztunk létre, ahonnan a teljes beépítés áttekinthető.
A fasorral védett külső gyalogos zóna, az árkádfal, a belsőudvar, a tetőkert, a differenciált funkciótelepítés folyamatában csendesedik a külső zaj és így épül be városi környezetébe a kőben fogalmazott emlékhely. A hangsúly a csend megidézésén van. A feladat erőterében természeti analógiákat vizsgáltunk. A formálás kifejező eszköze földrengések által, súlypontjukból kimozdított instabil vetődések képzete, mind adekvát válaszkeresés az emberiség történetét megrázó kataklizmára, amely maga a holocaust.
Az építészeti eszközök azt közvetítik, hogy itt minden a normalitáson kívüli térben jött létre, miként a vészkorszak sem értelmezhető az emberiség történetén belül.
A tektonikus szerkesztésű határoló falak belső oldalán emlékárkád húzódik a 600.000 áldozat nevét megörökítő jegyzékkel. Az iszonyatos teher külső megjelenítése a tömör kőfal. Szimbolikus jel a tetőkert is, amely vízióként lebeg a borzalmak felett és már az élettel keresi a kapcsolatot. A kertek jelentéstartalmának sokféleségében emlékkert ez, amely mindenkinek a jobbik énjéhez szól.
Az új épületszárny mélyföldszintjén a későbbi fázisban megvalósult állandó kiállítás tervezése nem volt a feladatunk, de a térkapcsolatok rendszerében létrehoztuk annak gondolati – fizikai kereteit, mert enélkül az épület sem értelmezhető. Elképzeltünk egy tematikát, ahol a lejtőkkel, a függőlegesből kibillenő szerkezetekkel, ferde síkú mennyezettekkel tagolt térsorban az első zsidótörvény, a numerus clausus történelmi környezetétől indulva eljutunk az összeterelés rámpáján át, a sikolyszerű, derékszögben megtört, magát az elhurcolást leképező torokszorító beszűkülésig.
Ebben a térszűkületben a vagonokba zsúfolt embertársainkra emlékezünk. Réseken át felvillanó fényekkel, emberi hangokkal, zörejekkel, vetített képekkel.
A kiállítás zárótermében a haláltáborok rettenete látható. Az innen emelkedő lépcsősorról már távoli jelként megjelenik a zsinagógában helyreállított tóraszekrény képe. Felfelé haladva a tér egyre tágul, a helyreállított templomtér, az emlékezés tere.
A rekonstruált templomteret emlékhelyként és multikulturális funkcióval terveztük, olyan programok részére, amelyek nem sértik a kegyeletet. Úgy gondoltuk, hogy a legmegrendítőbb emlékhely maga a helyreállított, gyülekezetét vesztett templomtér lehet, különösen, hogy a pesti zsidóság részleges megmenekülését egy vallásellenes politikai korszak évtizedei követték… A hiány maga az elveszett gyülekezet.
Előadások, hangversenyek, időszaki, képzőművészeti kiállítások rendezésének minden feltétele adott itt, de a karzaton kiépült az a multimédiás, érintőképernyős interaktív részleg is, ahonnan családkereső programokkal a jeruzsálemi, washingtoni, berlini múzeumok információs adatbázisát is el lehet érni.
A holocaust áldozatainak fájdalmas többsége zsidó vallású honfitársunk volt. Ezért lehet hiteles, egyetemes nemzeti emlékhely a megüresedett templomtér, a hűlt hely, immár szakralitás nélkül.
Mivel a tervezés időszakában még nem ismertük a kiállítási programot – amely végül a mi munkahipotézisünkhöz igazodott – a jövőbeni kiállítások tereit olyan intelligens padló, fal és mennyezeti struktúrákkal láttuk el, amelyek maradéktalanul teljesítették azok világítási, hang, biztonságtechnikai, valamint informatikai feltételeit.
A látogató és szakmai közönséget széles programkínálat szolgálja (állandó és időszaki kiállítások, könyvtár, levéltár, előadótermek, elektronikus informatikai bázis, múzeumi shop, kávézó). Az akadálymentesített épület üzemeltetését a legkorszerűbb technikai ellátás támogatja.

 Mányi István

Beruházás adatai

beruházó:
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
költség:
1.700.000.000 HUF
költség/nm.:
380.000 HUF

képek

- - - - - - - - -